Szerző: Dr. Szüdi János
2017.07.28.
Így járhat, aki forradalmárpalántákat támogat anélkül, hogy látens szándékaikról személyiségvizsgálat keretében meggyőződne, a kiválasztáskor. Persze mondhatnánk, Soros György nem ismeri a közmondást: Jótett helyébe, jót ne várj. Ez nem mentség. Kijelenthető: Soros György könnyelműen, meggondolatlanul, sőt felelőtlenül járt el, amikor a demokráciára nevelés általa támogatott résztvevőivel nem kötött meg nem támadási szerződést, amelyben az érintettek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tanulmányaik befejezésétől számított legkevesebb huszonöt évig, nem vesznek részt diktatúra kiépítésében.
Most aztán jól megszívta! A magyarok szent háborút hirdettek ellene: nem hagyjuk, hogy ő nevessen a végén. Ez a harc hasonlít ahhoz, mint amikor Mao Ce-tung utasítására Kínában, a nemzeti együttműködés keretében nem engedték leszállni, megpihenni a kormányzati ellenséget, a verebeket. Közel hárommillió madár lelte halálát.
A magyar nemzeti együttműködés feladata ennél egyszerűbb: mindig nevessen valaki, főleg ha itt a vég. A kormányzati ellenség Soros György, bármilyen gazdag, bármilyen rafinált zsidó nem verheti meg a népet. Főleg, ha beszállnak a határon túli magyarok is. Ők levél útján nevethetnek, ha nincs magyarországi lakóhelyük.
Mégis, min nevessenek a magyarok? Mindenekelőtt saját magukon. Azon, hogy harmadszor is megválasztottak egy olyan embert, akiről régóta tudni lehetett a proletárdiktatúrából csak a jelző zavarja. Nevessenek csak bátran a magyarok saját magukon, miután bebizonyosodott Piszkos Fredre jobban rá lehetne bízni az ország kincstárát, mint hazánk vezetőjére. Piszkos Fred kilopta Delhiben a háromezer éves Buddha rubinszemét, de helyettesítette azt egy sorompó piros üvegjelzőjével. Az ország vezetője minden gátlás nélkül merít a köz pénzéből, de eszébe sem jut álcázni ezt. Kacagjunk csak bátran önmagunkon, hiszen tűrjük, hogy arénák – nem stadionok – épüljenek, legkevesebb háromszoros áron. Nevessünk bátran azon, hogy nem arénázunk semmiért, tűrjük, hogy arénává változzon az egész ország. Nemcsak tűrjük, de kívánjuk is, hogy ezt az arénát dupla szögesdrót-kerítéssel zárják körül. Nevessünk bátran a megfagyott hajléktalanokért, a kórházi fertőzésben elhalálozottakért, a műszerek hiányában műtőasztalon elhunytakért, a szegénység miatt meg sem születettekért, a putriban élő éhező százezrekért, a kukákban turkáló nyugdíjasokért, az országot elhagyókért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.