Szerző: Fóris György
2017.07.10.
Az EU „magországai” idén jó eséllyel tesznek még egy gesztust arra, hogy a „másként gondolkodók” is felszálljanak az ő vonatukra. Ha ez nekik nem kell, úgy valószínűeg sebességet váltanak, és hátra fogják hagyni mindazokat, akik hezitálnak, netán ellendrukkerek. Ezzel egy időben, nem kizárható módon, minden jogilag lehetséges esetben zaklatni fogják azokat, akikről úgy érzik, hogy keresztbe tesznek nekik. Az, ahogy Angela Merkel a napokban úgy vélte, hogy a kvóta-megtagadás ügyében indított bizottsági eljárásban „nincs semmi kivetni való”, már erre utaló figyelmeztetés volt. A félreértés az utóbbi kapcsán sokaknál abban volt, hogy ezt a kancellár nem annyira a német migrációs politika védelmében, hanem egy sokkal tágabb képlet jegyében: a „Ki jön, vagy ki nem jön velünk?” kérdés mentén tette.
Összeáll egy forgatókönyv
Jóllehet, hivatalos és tételes ajánlás még nincs, ám a március óta tartó EU-jövő vita jegyében születő különböző „gondolatébresztő papírok”, ünnepi beszédek, kiszivárgott műhelyviták alapján mostanra már lényegében összeállni látszik az a majdani forgatókönyv, ami mentén az év végéig kikristályosodhat egy új, Brexit utánra készülő integrációs irány.
A jelek szerint a módszer egyaránt magában foglal majd buzdítást, ösztönzést, jutalmazást és büntetést. Annak eldöntése persze, hogy mivel buzdít és mivel büntet, az integrációban már előbbre járó, a folyamatokra súlyuknál fogva nagyobb befolyásossal bíró országok szűkebb csoportjának jut majd. Mindez ellen lehet majd politikai – történelmi, morális, stb. – alapon berzenkedni, de sok tényleges (például jogi) eszköz a kivédésére nem áll rendelkezésre. Itt ugyanis egy olyan szürke zónáról van szó, amit minden fél (csoport) jobbára a saját prioritásai szerint értelmezhet, és ezt láthatóan meg is teszik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.