HA AZ ÁLHÍREK URALKODNAK, SEMMI SEM TARTJA VISSZA A KORRUPT POLITIKUSOKAT - JANIS POLIS LETT ÁLHÍRVADÁSZ

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Kőműves Anita
2017.07.14.

Janis Polis egy éve figyelt fel arra, hogy a Facebookon ömlenek a furcsa, szerzővel és forrással nem ellátott újságcikkek, amelyek hazugságokat terjesztenek és mind arról szólnak: Lettországban borzalmas hely. A 33 éves lett informatikai szakember kedvtelésből kezdett utánanézni, kik állnak az egyre népszerűbb internetes álhír-oldalak mögött, és orosz állampolgárokat, moszkvai pénzügyi szálakat, illetve a lettországi orosz kisebbséget képviselő pártokat talált. Azóta már három részletes tanulmányt publikált a lettországi álhír-oldalak mögött álló erőkről, egyszemélyes hadseregként térképezve fel a helyi összeesküvés-elméletek gyártóit.

Vannak-e sajátosságai a lettországi álhíreknek, különböznek-e a más országokban terjedőktől?

Minden országban kicsit másképp működnek az álhírek, de ugyanaz az alapjuk, ebből a sorból Lettország sem lóg ki. Ugyanaz a céljuk, azaz zűrzavart kelteni és erőteljes érzelmeket kiváltani, például félelmet vagy dühöt. Épp ezért a témák eltérhetnek, hiszen egy lett más miatt mérgeli fel magát, mint egy magyar vagy egy amerikai.

Kapott-e negatív visszajelzéseket, miután publikálta a kutatásait? Egy finn újságírónőre például rászálltak az orosz trollok, miután fel akarta térképezni a hálózatukat.

Orosz oldalról nem ért semmi, pedig számítottam rá. Ez szerintem azt bizonyítja, hogy az általam vizsgált weboldalak mögött valóban helyiek állnak. Lehet, hogy némelyik mögött közvetetten orosz pénz van, de talán ők sem akarták ezt azzal bizonyítani, hogy betámadnak.

Miért most robbantak be az álhírek, miért most okoznak ennyi gondot? Hiszen az internet már évtizedek óta létezik.

Az az elméletem, hogy valahol valamikor a politikusok, feltehetően a szélsőjobb oldalon, rájöttek, hogy a valóság és a tények már nem számítanak. Hogy az embereket az igazság sokkal kevésbé érdekli, mint gondoltuk. Hogy hazudozhatnak, és meg fogják úszni.

Korábban, ha egy politikust hazugságon kaptak, le kellett mondania, de ma ott az amerikai elnök, aki nap mint nap hazudik és mindez nem zavarja. A választóit sem. Ez pedig mintha átbillentett volna egy kapcsolót, elhozva az “igazság utáni” kort. Mindenki hazudhat, politikus és újságíró egyaránt, és az emberek ezt elfogadják.

Eközben látni kell, hogy nagyon sok álhírnek nem a manipuláció a célja, hanem a pénz, hiszen ezekre a sztorikra nagyon sokan kattintanak. Nem tudom, melyik volt előbb. Lehet, hogy a politikusok egyszerűen észrevették ezt a jelenséget és rájöttek, hogy akkor ők is hazudozhatnak és még a média kérdéseire sem kell válaszolniuk, úgy is választást nyerhetnek.

Az oroszbarát lett párt, amely most az önkormányzati választásokon nagyon jól szerepelt, a voksolás napja előtt két hónapig szóba sem állt a vele szemben kritikus médiával. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy politikus a sajtó orrára csapja az ajtót...

ITT OLVASHATÓ