FIZESSEN AZ EURÓPAI UNIÓ A HATÁRÁTKELŐKÉRT?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.07.17.

A kérdés elsőre minimum furcsa, ugyanakkor az elképzelés vitaalapnak nem rossz. Arról van szó, hogy vajon a fejlettebb uniós államoknak valamiképpen kompenzálniuk kellene-e azokat az országokat (és ezek jellemzően a később csatlakozott kelet-európaiak), ahonnan sokan költöztek hozzájuk munkát vállalni.

Az ötlet nem az én fejemből pattant ki, többen is felvetették már, legutóbb egy tanulmányban olvastam róla, amit Benk Szilárd és Gábriel Péter jegyzett, és aminek (elsőre nem túl izgalmas) címe Munkaerő-vándorlás az Európai Unió tagállamai között. (Itt lehet teljes egészében elolvasni.)

Az írás abból indul ki, hogy a külföldi munkavállalást több tényező is befolyásolhatja, de az egyik legfontosabb ok nyilvánvalóan a fogadó országban elérhető magasabb jövedelem.

Ebből egyrészt az következik, hogy hasonló fejlettségű országok között jellemzően kisebb, míg eltérő fejlettségű országok között nagyobb a munkaerő-áramlás mértéke.

Emellett olyan tényezőket érdemes még figyelembe venni, mint hogy a fogadó ország a külföldiek munkavállalását mennyire korlátozza, avagy támogatja, valamint hogy a határátkelés mennyire tartós.

„Amíg az átmeneti külföldi munkavállalás összességében pozitív is lehet a küldő ország szempontjából - miután a külföldi tapasztalatszerzés hozzájárul a humán tőke minőségi fejlesztéséhez és a hazatérést követően az adott ország versenyképességnek erősítéséhez -, addig a tartós elvándorlás több területen is kihívást okoz, különösen a gazdasági felzárkózás szempontjából” – állapítják meg szerzők.

Mivel az Európai Unión belül a jövedelemkülönbségek jelentősek, és így erős motivációt jelentenek, a külföldi munkavállalás pedig viszonylag könnyen kivitelezhető, így aztán a 2004-ben és azt követően csatlakozott tagállamokból felgyorsult a munkaerő elvándorlása és a népesség egyre nagyobb aránya él más országban, mint ahol született...

ITT OLVASHATÓ