ÉS-AJÁNLÓ: AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2017/29.SZÁMÁBÓL

LITERA.HU
Szerző: Litera
2017.07.19.



Megjelent az ÉS idei 29. száma. Olvashatják benne Tillmann J. A. esszéjét Heidegger és Japán kapcsolatáról, kritikát Schein Gábor és Csaplár Vilmos könyvéről, a vizes vb megnyitójáról, a Billy Elliot című musicalről, interjút Veres Andrással, verset Hétvári Andreától, prózát Kollár-Klemencz Lászlótól. – Heti ajánló az ÉS kulturális rovataiból.

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

Az ÉS könyve júliusban

Jánossy Lajos Rendkívüli állapot címmel írt kritikát Schein Gábor Üdvözlet a kontinens belsejéből című verseskötetéről:

„A rendkívüli állapot tehát a líra otthona, ugyanakkor annak „kihirdetésével" az Üdvözlet mint konverzációs forma már, ha úgy tetszik, a prológusban elnyeri keserűen ironikus felhangjait. Aki itt beszél, az a szorongatottságról szól, az egzisztenciális otthontalanságról szól, de úgy, hogy akár a bibliai de profundis üres eget verő kiáltása is idehallik. Ráadásul mindez a kontinens belsejéből morajlik fel, ekképp a szöveg veszít nehézkedéséből, ám súlya megnő. A szándékos vagy szándéktalan utalás Nemes Nagy Ágnes remekére, A föld emlékeire, megrendítő verszárlatba torkollik: „Nem érdemes emlékezni a földre."
Az Üdvözlet a kontinens belsejéből ívének két szélső pontja a rendkívüli állapot konkrét formáira épül, az első pilléren az említett nyitó vers szellemében és invokációja szerint a szélesebb, közösségi horizontot pásztázó költői tekintet teremt „otthontalanságot". A másik pilléren a betegség, a kórházi lét, a test közvetlen kiszolgáltatottsága, a határmezsgyén billegő, a halálos betegség árnyékában születő képek forgolódnak otthontalanul. A kettő közötti ciklus és a kötetzáró szekvencia a főtémák variációja, a zenei szerkesztés szembetűnő. A költői hang mindvégig kitartott, azon a frekvencián szól, amely rokonságot – nem utolsó sorban a város hidegen fenyegető körvonalainak megrajzolásában – Chaulot nyelvi kubizmusával, Wallece Stevens határozottan leszúrt versmondataival, Rilke magányos, magaslati levegőjével és a már felemlegetett Nemes Nagy Ágnes tárgyias szemléletével mutat. Mindvégig megőrzi és kitartja eleganciáját."

FEUILLETON

Tillmann J. A. Túl a technikai tájon címmel írt esszét Heidegger és Japán kapcsolatáról:

„Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány foglalkozott a gondolkodását ért kelet-ázsiai hatásokkal. Heidegger kétségkívül ismert – főként a korabeli új fordításoknak köszönhetően – kínai és japán írásokat, voltak japán kollégái és tanítványai. Ebből azonban korántsem következik, hogy gondolkodása maradéktalanul kompatibilis volna a tao vagy zen klasszikusaival. Hasonlóságokat persze lehet lelni; mint ahogy Meister Eckhart esetében is kimutathatók a buddhizmushoz hasonló gondolatok – anélkül, hogy valaha értesült volna Buddha tanairól."...

ITT OLVASHATÓ