ELŐZZÜK MEG A PIROMÁNIÁT, KÁR UNIÓS PÉNZEKET ÉGETÉSRE KÖLTENI! - BRÜSSZEL +/-

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Botár Alexa és Urbán Csilla
2017.07.29.

Magyarország évente 3 Gellért-hegynyi hulladékot termel, ebből egy átlagos magyar lakos háztartásában több mint egy kilót naponta, és ennek 70% még ma is lerakókra vagy kisebb részben hulladékégetőkbe kerül. Miközben az EU a körforgásos gazdasággal próbálja ösztönözni a felelős hulladékgazdálkodást, itthon a hulladékégetők zsákutcája fenyeget, pedig az már Ausztriában sem vált be. 

Ha környezetvédelemről van szó, a hulladék téma olyan, mint a hulladék: mindenütt ott van, de sokszor csak a felszínen hagyjuk lebegni. Amikor az uniós vagy hazai felmérések a magyarokat kérdezik, hogy milyen környezetvédelmi, éghajlatvédelmi lépéseket tettek otthon, akkor a hulladékcsökkentést, szelektív gyűjtést nagyobb hányaduk említi, sőt, a hulladéktermelés felelősségét az éghajlatváltozásban kiugróan magasnak tartják. Bár a statisztikák szerint a települési hulladék negyedét hasznosítjuk újra anyagában, valójában a lakosság csak 10%-ban járul hozzá a szelektív gyűjtéshez, miközben a kérdezettek fele mondja, hogy szelektíven gyűjt. (A statisztikák a háztartási és a háztartásihoz hasonló hulladékokat is tartalmazzák, utóbbi kategóriába tartoznak pl. intézmények, vállalatok hulladékai.)

A bemondásaink és a valóság közötti különbségnek társadalmi és gazdasági oka is van. Egyfelől szeretnénk felelősnek, környezettudatosnak látszani (lenni már kevésbé), részben túl is becsülve, hogy mennyire sikerül valóban szelektíven gyűjteni a hulladékot. Másfelől még mindig kevés a tájékoztatás, és a hulladékjogi-adminisztratív keretek, támogatások és más eszközök sem segítik eléggé a lakosokat a következetes és felelős hulladékgazdálkodásban...

ITT OLVASHATÓ