Szerző: Szigeti Cecilia
2017.07.03.
Sok kritika éri a gazdaságtudományban a nehezen számszerűsíthető, kvalitatív adatokat tartalmazó, mélyinterjún alapuló, vagyis a „soft” módszertanok alapján keletkező megállapításokat. A közgazdászok jelentős része arra van szocializálva, hogy nagy mennyiségű adatot, statisztikai módszerekkel kezeljen és ezek eredményei alapján döntsön. Ezen a területen mozog nagy biztonsággal és gyanakodva nézi, ha valaki más eszköztárat használ. Abban a pillanatban azonban, ahogy felnéz a táblázatokból, már ő is más módon értékel. Egy jó elemző pontosan tudja, hogy a számviteli adatok és a gazdasági környezet alakulásán túl egy vállalat jövőbeli kilátásait alapvetően meghatározza a vezetőjének kvalitása, a munkatársak elkötelezettsége és számos olyan tényező, amit hiba lenne figyelmen kívül hagyni. Ha valaki már megtapasztalta, hogy egy kiváló vezető, jó csapattal reménytelennek tűnő helyzetet is megold, akkor azt is tudja, hogy a munkaerő nem csupán termelési tényező, statisztikai adat vagy fix költség, hanem a siker titka is lehet. Egy HR kutatás képes feltárni ezeket az összefüggéseket és a tisztán gazdasági szempontok mellé tesz egy olyan többlet információt, ami segít a pontos véleményalkotásban.
Ahogy egy vállalat nem ítélhető meg pontosan az éves beszámoló adataiból, úgy egy ország gazdasági helyzetének értékeléséhez sem elegendő csupán a statisztikai hivatalok adataira támaszkodni. A mélyebb összefüggések megismeréséhez szükség van kiegészítő információk feldolgozására. A Globális Versenyképességi Index (GCI) értékelése egy ilyen kiegészítő lehetőséget jelent - segítségével láthatóvá válnak olyan tényezők, amelyek más módon nem tárhatók fel. Az index számításának módszertana részben joggal kritizálható: kisszámú a megkérdezett vállalatvezető, nem objektív a skála. Ez az index valóban nem helyettesíti a más szempontú elemzéseket és egészen biztosan nem mér patikamérlegen, de segít megérteni, hogy mi akadályozza a gazdaság fejlődését és hol vannak a legsúlyosabb gondok.
A WEF 2016-17-es jelentése szerint Svájc, Szingapúr és az Egyesült Államok továbbra is a világ három legversenyképesebb gazdasága a GCI mutató alapján. Magyarország, a versenyképességi rangsorban 138 ország közül a 69. helyen áll – ezzel 5 év alatt 9 helyet csúszott vissza...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.