Szerző: Klubrádió / Kárpáti János
2017.07.26.
A New York Times közli a Reuters hírügynökség tudósítását arról, hogy ma az Európai Bizottság várhatóan jogi következményekkel fogja megfenyegetni Lengyelországot arra az esetre, ha az országban – élve a bírósági rendszer átalakításáról szóló törvény nyújtotta lehetőséggel – megkezdődik a bírák elbocsátása.
Andrzej Duda lengyel államfő tegnap aláírta a törvényt, amely széles körű jogosítványokkal ruházza fel az igazságügyi minisztert a bírák kinevezését és felmentését illetően. Egy – névtelenséget kérő - uniós tisztségviselő azt mondta a Reutersnek, hogy Brüsszel szemében a bírák elbocsátása jelentené azt a fejleményt, amelynek a bekövetkezte esetén az uniós végrehajtó testület kezdeményezné az EU-alapszerződés 7. cikkének az érvényesítését Lengyelországgal szemben, ami végső esetben elvben akár Varsó szavazati jogának a felfüggesztéséhez is vezethet. E közlés értelmében ma az Európai Bizottság kiegészítő ajánlással él Lengyelország felé a jogállamiságot illetően, és abban válaszadási határidőt is ki fog kötni.
A Reuters ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Magyarország kilátásba helyezte: meg fogja akadályozni, hogy a tagállamok konszenzusát igénylő büntető rendszabályt foganatosítsanak Lengyelországgal szemben. Azt is felidézi a hírügynökség, hogy az Európai Bizottság – a hetes cikkely alkalmazása nélkül is, egyszerű kötelezettségszegési eljárás végkifejleteként – 2012-ben megnyerte a pert a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon történetesen éppen Magyarországgal szemben, amely az uniós jognak ellentmondó módon rendelkezett a bírák idő előtt felmentéséről és nyugdíjazásáról.
A nagy példányszámú, hamburgi Die Welt arról közöl cikket, hogy mire vezethető vissza Németország feltűnő visszafogottsága a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban. Berlinben természetesen nagy figyelemmel kísérik, miként alakul a jogállamiság helyzete Lengyelországban, hiszen senki nem szeretne egyfajta második Törökországot látni Németország keleti szomszédságában – fogalmaz a Die Welt. Másfelől azonban – idéz szakértőket is a lap – évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy a lengyelek még mindig nagyon negatívan reagálnak, ha német beavatkozást vélnek tapasztalni. Ha tehát Angela Merkel erőteljesen felemelné a szavát a lengyelországi igazságszolgáltatási rendszerbe való legújabb belenyúlással szemben, azzal minden bizonnyal csak egyetlen ember pozícióját erősítené Lengyelországban: Jaroslaw Kaczynskiét, vagyis a Jog és Igazságosság nevű lengyel kormányzó párt vezetőjének a helyzetét. Ezért aztán a német politika inkább tartózkodik a lengyel ügyekbe való beleszólástól, és ezzel egyfelől Donald Tusknak, a volt lengyel miniszterelnöknek, az uniós tagállami vezetők testülete, az Európai Tanács jelenlegi vezetőjének engedi át a terepet, másfelől pedig abban reménykedik, hogy a 2019-es lengyelországi választások majd változást hoznak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.