AZ ÚGYNEVEZETT "MEGÉLHETÉSI GYERMEKVÁLLALÁSRÓL"

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Misetics Bálint
2017.07.11. 

...Érdekes elgondolás a „megélhetési gyermekvállalás”. Egy olyan országban, amelyben az emberek átlagosan jelentősen több gyermeket szeretnének, mint ahány megszületik, kézenfekvő, hogy a családpolitikai ellátások egyik célja – a gyermekvállalás költségeinek a részleges társadalmasításán keresztül – éppen az, hogy a szülők több gyermeket vállalhassanak, mint ezek nélkül. Az a vélekedés viszont, hogy a családpolitikai ellátások esetleg valóban kiváltják ezt a hatást: a rasszista előítéletek melegágya. 

A „megélhetési gyermekvállalás” vádja nem csupán arról szól, hogy ezek anyagi haszonszerzésből vállalnak gyereket (hogy a családi pótlék 2008 óta változatlan, indokolatlanul alacsony összegéből meggazdagodjanak), nem pedig azért, amiért mindenki más – vagy esetleg azért, mert az alsó-osztálybeli roma fiataloktól az etnikai- és osztályelnyomás rendszerszerűen tagadja el azokat a lehetőségeket, amelyek miatt szerencsésebb kortársaik általában később vállalnak (és ezért végül gyakran kevesebb) gyereket.

A „megélhetési gyerekvállalás” rémképének hátterében felsejlik – Balog Zoltán miniszter egyik szégyenteljes megnyilvánulását idézve – a „demográfiai ügyek legsúlyosabb fejleménye” is: az hogy „hová születnek azok a gyermekek, akik megszületnek”.

Ahhoz pedig, hogy ezt a problémafelvetést úgy értelmezzük, hogy a „gyermekáldás” azért mégsem ugyanannyira áldás egy középosztálybelii fehér, mint egy nyomorban élő roma család esetében, még csak az „etnikai homogenitás” megőrzésének az immáron állami politikává emelt célját sem kell az emlékezetünkbe idéznünk. Elég, ha elolvassuk az Orbán-rezsim családpolitikájának a „megélhetési gyermekvállalást” toposzát gyakran felidéző hivatalos indoklásait, vagy tekintetbe vesszük azok elosztási hatásait – amelyek egyébként a rendszerváltás előtti rezsim kései időszakának legrosszabb szociálpolitikai hagyományait idézik.

„Azoknak a rétegeknek, akik nem dolgoznak, esetleg nem úgy dolgoznak, ahogy kellene, azoknak nem adunk kedvezményt. A lumpenrétegek számára nem biztosítunk lehetőséget”, mondta Medgyessy Péter pénzügyminiszter 1987-ben annak a „családi adókedvezménynek” az országgyűlési vitájában, amely – ahogy Kis János a szamizdat Beszélő egyik akkori számában megírta – éppen a „legnyomorultabbak rovására” (vagyis az alacsony jövedelmű nagycsaládosok számára is hozzáférhető szociális támogatásokat sújtó megszorítások árán) támogatta a magasabb jövedelműek gyermekvállalását. Ismerős történet.

Minden bizonnyal a fenti előítéletekre és félelmekre játszott rá Gúr Nándor (jelenleg az MSZP egyik alelnöke), amikor még 2010-ben a „gyerekvállalás-biznisz" ellen kampányolt, egy – ahogy ő mondta – „Északkelet-Magyarországra szabott” társadalompolitikai program meghirdetésével.

Ahogyan ezzel később eldicsekedett, akkoriban Gyurcsány Ferenc is azon az állásponton volt, hogy „a negyedik gyerek családi pótlékát csak úgy kaphassa meg a szülő, ha dolgozik, és azt az adójából tarthassa csak vissza”. Javaslataik igen hasonlóak voltak a Jobbikéhoz: a „szocialista” párt politikusa háromnál, a szélsőjobboldali párt a kettőnél több gyereket nevelő családok esetében szüntette volna meg a családi pótlékot mint készpénzes ellátást.

De nem csak a Jobbik és a Fidesz politikáját hatja át ez a szellemiség, és nem csak Gyurcsány Ferenc vagy a borsodi MSZP érezte úgy, hogy gesztusokat kell tennie ennek az érzületnek.

A néhai Negyedik Köztársaság (4K!) párt programalkotói is úgy érezhették, hogy az egyébként baloldalias társadalompolitikai javaslataikat már megelőző jelleggel meg kell védeniük a rasszizmusból táplálkozó jóléti állam-ellenességgel szemben. Így kikötötték azt is, hogy „a ‘megélhetési gyermekvállalás’ leépítése érdekében a családi pótlékot és egyéb támogatást az állam legfeljebb öt gyermek után biztosítja”.

Hasonló megfontolások játszhattak szerepet abban is, hogy a Momentum hivatalos videó blogjának legutóbbi adásában a családi adókedvezmény átalakításáról, valamint a családi pótlék és a GYES emeléséről szóló – egyébiránt teljesen helyénvaló – javaslatok után rögtön elhangzik az is, hogy „az úgynevezett ‘megélhetési szülés’ ellen pedig a már említett gyermekvédelmi hatóság tudna fellépni"...

ITT OLVASHATÓ