A TÖBBSEBESSÉGES EU A V4 VÉGÉT JELENTHET?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Horváth Kristóf
2017.07.20.

A jelenlegi magyar kormányzat a Nemzeti Együttműködés Rendszere nevében arra törekszik, hogy minden kommunikációs fronton az aktuálisan vívott, valóságos elemeket csak nyomokban tartalmazó háborúját állítsa fókuszba. Kormányunk álláspontja szerint jelenleg az „egész nyugati civilizációt fenyegető” migrációs hullámmal, valamint a háttérben ördögi bábmesterként konspiráló Soros Györggyel folyik a harc. Ennek eleme volt az uniós kvótarendszer elleni, milliárdokba kerülő szélmalomharc, ennek gyakorlati megvalósulása pedig a hirtelen felerősödő lelkesedés és elkötelezettség-érzet a közös európai haderő és védelmi politika iránt. Nem meglepő tehát, hogy júniusban, a Visegrádi csoport éves elnökségének átvételekor, Orbán Viktor a határvédelemről és a „százezrek áramlásának megállításáról” beszélt. Szóba került az átfogó európai reformok szükségessége is, ám ezek is leginkább határvédelemmel kapcsolatos aspektusukban. Pedig az EU valóban átfogó gazdasági és politikai reformsorozat előtt állhat, amely hosszútávon meghatározhatja Magyarország és a V4-ek kollektív szerepét az integrációs folyamatban.

Emmanuel Macron francia államfő még a kampánya idején kijelentette, az EU centrális tagállamai között élénkíteni kell az integrációs folyamatot, létrehozva az Unión belül egy önálló költségvetéssel, parlamenttel és pénzügyminiszterrel rendelkező magot. A tagság alapvető kritériuma logikusan az eurózóna tagság lenne, hiszen ez egy bizonyos szintű gazdasági fejlettséget és stabilitást indikál elméletben. Macron felvetése a többsebességes Európa elképzelések egyike, amelyek végső soron egy olyan EU-t valósítanának meg, amelyben a mélyebb integrálódást kívánó, szociálisan és gazdaságilag fejlettebb tagállamokat nem „hátráltatják” a kevésbé fejlett országok, így különböző régiók eltérő idő alatt eltérő integrációs szinteket érnének el.

A többsebességes Európa mellett és ellen is lehet érveket sorolni – egyesek szerint gazdasági növekedéshez és erősebb egységhez vezetne az Unió egészében, mások szerint azonban a már elmaradott perifériák további lemaradását, a gyenge egység további megbomlását okozná. Maguk a perifériális tagállamok rettegéssel vegyes elutasítással gondolnak az ötletre, Orbán maga a kétsebességes Európáról azt nyilatkozta, „a legellenszenvesebb gondolatok közé tartozik számunkra”, ezzel pedig elméletben a V4 további tagjai is egyet értenek.

Nem véletlen, hogy a májusban bemutatott reformjavaslat megjelenésekor az EU egyértelműsíteni kívánta, nem egy kétsebességes Európa forgatókönyvét alkották meg, csupán az eurózónát kívánják tovább fejleszteni, illetve „vonzóbbá tenni”, senkit sem kényszerítve azonnali csatlakozásra. Ez azonban csupán játék a szavakkal: az eurózóna tagjai között jelenleg is magasabb szintű együttműködés valósul meg, és éppen azért, mert egyik tagállam sem kényszeríthető csatlakozni hozzá, a kimaradók között elkerülhetetlenül alacsonyabb szintű gazdasági (és politikai) együttműködés valósulhat csak meg, ami könnyen vezethet további lemaradáshoz...

ITT OLVASHATÓ