Szerző: Magyar Nemzet
2017.07.15.
Megy a népbutítás, ezerrel, az igaz. De nem csupán a populisták okoznak károkat, akik a leegyszerűsített kérdésekre adott primitív válaszokkal szédítik a közvéleményt. Azok a politikusok sem jobbak, akik félnek a kényes problémák megbolygatásától, ezért azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy az őket foglalkoztató kérdések nem relevánsak. Vagy egyenesen ízléstelenek. Az is lehet, hogy nem elég menők – olvasható a Magyar Nemzetben Csécsi László vélemény cikkében.
Pedig nem nehéz beleképzelni magunkat a brit választópolgár helyébe, aki rosszallóan vette tudomásul, hogy városaik idegenekkel népesültek be. Neki ez fáj, mondjon bárki bármit. És amikor megtehette, szavazatával igyekezett változtatni a helyzeten. Nem a munkaerőpiaci statisztikákat, nem a külkereskedelmi mérleget, nem a GDP-adatokat böngészte, hanem arra voksolt, aki legalább elismerte a probléma létezését. Emiatt hiba lenne lehülyézni őt.
Az, hogy kinél mitől telik be a pohár, sokkal összetettebb kérdés annál, mint hogy néhány száz kérdőívből ki lehessen olvasni. Emlékeznek még az elmúlt évek legnagyobb magyar tömegtüntetésére? Nem az egészségügy tarthatatlan állapota, nem az oktatás romlása, nem az uniós pénzek felháborító elherdálása vitte ki a legtöbb embert – zömében tanult fiatalokat – az utcára, hanem az internet valószínűtlen mértékű megadóztatásának terve. Ezzel tényleg a szavazók tyúkszemére taposott a kormány. A miniszterelnök végül kitért a népharag elől, dobta az ötletet. Az oktatás, az egészségügy, a korrupció pedig maradt a régi...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.