A NYILVÁNOSSÁG FORDULATA

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: Lengyel László
2017.07.22.

Az elmúlt egy évben a nyilvánosság szerkezete radikálisan megváltozott. A Brexit, a Trump-, majd a Macron-jelenségek a politikai, valamint a média- és hálószerkezeti változások e téren kölcsönösen hatottak egymásra. Nincs médiaváltozás Trump nélkül, és nincs Trump változás a média nélkül. Putyin és Erdoğan, ahogy Orbán is, egy olyan központilag vezérelt nyilvánosság-szerkezettel kísérleteznek, amely a hírek és hamis hírek, a képek és hamis képek összefüggő történetével, láncolatával új világot teremt. És láttam már az újságírók lázadását a nyilvánosság reformjáért egy tekintélyelvű rendszerben. Igaz, 1987-ben történt a Fordulat és reform idején. Magyar újságírók megmutatták, hogy képesek egyenrangúan küzdeni egy rendszer leváltásáért. Az idő megint eljött.

A liberális nyilvánosság szerkezetváltása

A 2016-os amerikai politikai és médiafolyamatok, amelyek november elején Trump megválasztásához vezettek, arra utaltak, hogy a komoly tartalmakat hordozó papiros vagy online alapú lapok, a hírtelevíziók és rádiók elvesztették befolyásukat a háló Twitter és Facebook szféráival szemben. A választás nem a NY Times és a Wall Street Journal, de még csak nem is a Huffington Post és a Breitbar küzdelmében dőlt el, hanem a magánvilágok közvilágokká, a magánnyilvánosságok köznyilvánosságokká tételében. A twitter-nyilvánosság mögött ott rémlett és rémlik az újságíró, az elemző nélküli nyilvánosság képe. A választó nem hitt a bevett tudású újságíróban, szellemi emberben, a hagyományos újságban vagy televíziós csatornában. Ők közvetítették, elemezték korábban a válság eseményeit – félrevezettek, becsaptak, nem akarjuk többé látni, hallani, olvasni őket. Híreik hiteltelenek, mert „ők” mondják. A „mi”, a társadalom, a nemzet hírei attól válnak hitelessé, hogy a feleségem és a szomszédom is látta, százezer twitter-üzenet igenelte, egymillió embernek tetszett, nem attól, hogy újságírók tényekkel hitelesítették. Az „ember” sokkal tájékozottabb lehet a Facebook ismerősei révén, mint a politikusoknak és bankároknak elkötelezett médiaforrásokból. A médiaelit épp annyira ellenséggé vált, mint a bankárok, a politikusok, az egyetemi professzorok elitje: hazugok, fizetett ügynökök.

Két hónapi gyászmunka után az amerikai médiaelit fogát csikorgatva összeszedte magát. Tűrte politikusok gúnyját, tömegek megvetését, majd ahhoz fogott, amihez szakmailag ért. Figyeljük meg azt a kifinomult együttműködést a papír és az online között a nagy lapokban, ahogy a mély elemzéssel elindítják papíron a hadjáratot, majd folyamatosan lökik felszínre a beleillő híreket óráról-órára, napról-napra, a New York Timesban és a Washington Postban, ahogy passzolgatnak a CNN-el. Versengenek, de összejátszanak. A jogászok után először az újságírók mutatták meg, hogy nem elég bátornak lenni, a szakmához kell érteni. Jól érzi Trump, hogy a sajtó az igazi ellenfele, hogy az újságírói munka viszi az ügyészi vizsgálat felé, a média teljesítménye teszi világossá, hogy mennyire alkalmatlan az elnökségre. A Timesnak és a Postnak minden nap van egy vezérlő, mindenkit befolyásoló híre. Háromnegyed éve szégyen volt egy nagylapnál dolgozni, ma dicsőség...

ITT OLVASHATÓ