A MUNKÁSOSZTÁLY NEM FÜTYÜL

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: JÁMBORANDRÁS
2017.07.24.

Puzsér Róberttel az a baj, hogy okos, nagyon erős a problémaérzékenysége, és baromi jól ír és beszél. Alapjáraton Puzsér egy csodálatos lehetőség lenne a magyar közélet számára, csakhogy van egy kis probléma. Hősünk szerelmes a népszerűségbe, és mivel okos, pontosan tudja, hogy saját rajongótáborát ellenségképek kialakításával, hamis dillemmák valósnak láttatásával tudja fenntartani.


Minderre csodálatosan jó példa A füttyögő munkásosztály genderidegen cimű cikke, amiben Puzsér iszonyatosan fontos dolgokat vet fel. Miért nincs képviselete a dolgozóknak? Miért nem tárja föl, mutatja be az ő problémaikat a sajtó? Az egyes társadalmi csoportok egyenlőségért vívott küzdelmében hol van az a pont, amikor érdekeik egymással is szembe kerülnek? Feloldható ez, és ha igen, hogyan? Mit kezdjünk az olyan társadalmi cselekvésekkel, amik sértik mások érzékenységét? Egyáltalán hol a határ egy füttyögés, egy „megdugnálak, Mari” és egy seggfogás között? Ha pedig van éles határ, mit kezdjünk egyik vagy másik eshetőséggel? Mi a zaklatás fogalma, és hogyan kell fellépni ellene? Szeretheti-e egy nő, ha utánafütyülnek? Hogyan alakítja a nők képét a rájuk épülő kereskedelmi mechanizmus, és ez összefüggésben van-e a férfiak nőképével, és a két nem közötti kapcsolattal? Milyen normákkal védhetjük a társadalom más tagjait, és mennyire kell erősnek lennie ezeknek a védőhálóknak?

Mindegyik téma önmagában cikksorozatot érne. Mindegyik témában vannak bőven tisztességes érvek egyik vagy másik álláspont mellett, és mindegyik fontos kérdés a mindennapokban.

És itt jön a probléma. Mert Puzsér Róbert nem ezekre a kérdésekre ad választ, hanem az általa sokszor használt és felépített genderfasiszta fogalmával ijesztget. Olyan tartalommal tölti fel ezt a fogalmat, hogy a gonoszt jelentse, és piedesztálra emeli magát, mint ezen gonosz ellen harcoló jót. Ami a legsajnálatosabb, hogy mindezt úgy teszi, hogy kihasználja a fenti fontos kérdésfelvetéseket, hamis ellenségképeket kelt, hogy igazát alátámassza.

A puzséri cikkben a keményen dolgozó férfi munkások állnak szemben a gazdag, elkényeztetett feminista nőkkel. Az osztályharc lényege pedig az, hogy a kemény munkások egy kemény nap után füttyögnek, mert hát le kell vezetni a feszültséget, az elkényeztetett nők pedig ezt kikérik maguknak (és nyilván van egy utalás arra, hogy a feministák csúnyák, mert hát kell erre utalás egy antifeminista cikkben).

Csak a valóság ennél jóval bonyolultabb...

ITT OLVASHATÓ