Szerző: Herczeg Márk
2017.07.10.
Tavaly tavasszal találtak videó- és hangrögzítésre alkalmas készülékeket az MTVA vezérigazgatója, Vaszily Miklós tárgyalójában, illetve Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban. Vast és Enyedit az ügy gyanúsítottjaiként hallgatta ki a rendőrség, mindketten felfüggesztették státuszukat az MTVA-ban. (A közmédia intézményei nemzetbiztonsági védelem alá tartoznak, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak törvényileg nevesített felhatalmazása van az MTVA objektumvédelmére.)
Az MTVA lehallgatási botrányának fő vádpontjában februárban azzal az indokkal szüntették meg a nyomozást, hogy a helyszínek meghatározása során a házijog (azaz a lakás és annak használatához fűződő), mint alkotmányos alapjog mérvadó, így egy olyan közintézményben, mint az MTVA épülete, lehallgatás bűncselekményként nem valósulhat meg.
A Legfőbb Ügyészség kiadott egy közleményt, ami arról szólt, hogy az ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria – az ügyészség álláspontjával egyezően – a 2017. május 23-án meghozott felmentő ítéletében megállapította, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményét csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel a „más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.
Azt írták, hogy a Legfőbb Ügyészség – a Fővárosi Főügyészség által az ún. MTVA-s megfigyelési ügyben hozott részmegszüntető határozattal kapcsolatban – 2017. februárjában hivatalból eljárva megvizsgálta a Btk. 422.§-ának (1) bekezdésében rögzített tiltott adatszerzés bűncselekménye szabályozását, és arra jutott, hogy a Btk. tiltott adatszerzésre vonatkozó tényállásáról olyan szabályozatlan kérdés van, ami miatt 2017. február 15-én az Igazságügyi Minisztérium felé jogalkotási kezdeményezéssel élt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.