Szerző: Kemény Bence
2017.07.11.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete sztrájkot hirdet 200 ezer közalkalmazott elmaradt béremelése miatt. Mindezt a kormány nagyszabású béremelési hullámának közepén, ami egyrészt érint minden dolgozót a minimálbér emelések miatt, másrészt a közalkalmazottak jelentős részét az életpályamodellek jelentette emelések miatt. Csakhogy a kormány célja nem a bérhelyzet rendezése, hanem a hatalom megtartása. És ez óriási különbség.
A kérdés, hogy mi alapján dőlt el, hogy kik azok, akik a minimálbér emelésen kívül nem érdemelnek fizetésemelést az állami szférában, és milyen hatással bír így a béremelési politika. Ennek megvizsgálásával egyértelművé válik, hogy
ez a béremelési stratégia nem az egyre jobban elszegényedő és lecsúszó (állami) dolgozói osztály életének javítását szolgálja, csak a hatalom megtartását.
A béremelések ellenére is nálunk a legolcsóbb a munkaerő a régióban, ezzel pedig a kormány inassorsot szán Magyarországnak a világgazdaságban/globális munkamegosztásban. A nyugati, és főleg a német ipar kiszolgálására szabja a munkatörvénykönyvét, az adórendszert, és a közoktatás átalakításával már a jövő generációk lehetőségeit is ennek érdekében korlátozza.
Ahhoz hogy megértsük, mi volt a kormányzat célja, meg kell ismerni a béremelések módját és hatását. A közalkalmazottak béreit a jövőben életpálya-modellek alapján, fokozatosan emelik. Ez érinti az évek óta egyre rosszabb helyzetben lévő tanárokat és egészségügyi dolgozókat. Ezzel egyelőre sikerült a kedélyeket lecsillapítani, az utóbbi évek konfliktusainak (Tanítanék Mozgalom, Sándor Mária mozgalma) élét elvenni.
Ám a közalkalmazottakat tömörítő Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) épp ezért az eddigieknél szélesebb körben hirdetett sztrájkot július 17-re. Ennek oka, hogy a kormány nem egyenlő módon értékeli a központi igazgatás dolgozóinak munkáját. Az MKKSZ sztrájkja a közfoglalkoztatottak több csoportját is érinti: az állami intézményekben kisegítő munkát végzőkét, a Magyar Államkincstár és az önkormányzatok dolgozóit. Közös bennük, hogy az életpálya modellekből kimaradtak, a bérüket kilenc éve nem emelték. A fizetések vásárló ereje ez idő alatt (a 2008-as válság óta) 30-40 százalékkal csökkent, a hasonló munkákat ellátók bére a versenyszférában pedig jelentősen magasabb. A bérekre itt viszont csak a minimálbér emelések vannak hatással...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.