Szerző: Gallai Tamás
2017.06.09.
Ez év áprilisáig nem érdekelt, hogy kicsoda Soros György. Annyit tudtam róla, mint egy átlagos tájékozottságú magyar, aki meg-megfordul a pénzügyi piacok körül, és érti is, hogy miről van szó. Nem szerettem Soros Györgyöt, mert azok az irányelvek, amelyeket ő az amerikai közéletben támogatott, távol állnak természetjogi szabadságelvű értékrendemtől.
Aztán a magyar kormány alattomos támadást intézett a Közép-európai Egyetem ellen, és az alapító Soros György az óta anyagyilkos hazaáruló békaember lett, afféle majdnem-mindenható ellenlábas, aki az ártatlan boci szemű magyarok és felkent kormányuk ellen áskálódik, sőt egymaga hoz romlást az egész Nyugatra, de már a Keletre is. Elkezdett érdekelni. Nem szerettem meg, de megértettem őt.
Soros György pénzemberként híres. A pénzügyi közvetítőrendszerben befutott pályája a XX. század egyik legfigyelemreméltóbb sikertörténete. Kalandosan túléli a zsidóüldözést és Budapest ostromát. Gyakorlatilag nincstelenül vándorol ki Angliába tizenhét évesen, majd a Londoni Közgazdaságtani és Államtudományi Főiskolán (LSE) filozófiát hallgat Karl Poppernél. Közben hordárként és pincérként dolgozik.
Tanulmányait 1954-ben fejezi be, utána kereskedelmi cégeknél vállal munkát, de a pénzügyi szolgáltatóiparba vágyik. A Singer & Friedlander magyar származású ügyvezető igazgatója segítségével lehet bankár. Először az F. M. Mayer tőzsdei kereskedője, majd a Wertheim & Company értékpapír-elemzője, végül az Arnold & S. Bleichroeder alelnöke lesz tíz év alatt. Itt hozza létre első hedge fundját részben saját megtakarításából, ami vezetésével négy év alatt a háromszorosára nő. Saját alapkezelőjét addig keresett 12 millió dollárjából 1970-ben alapítja meg, annak az óta is elnöke...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.