Szerző: ROMHÁNYI BALÁZS
2017.06.27.
Elemzésünkben állami iskolákon a Klebelsberg Központ (KK) és az 59 tankerületi központ által fenntartott iskolákat értjük, figyelmen kívül hagyjuk a szakképző iskolákat és a nemzetiségi kisebbségi iskolákat.
Az iskolák kiadásai két fő részre oszthatók, működési és beruházási kiadásokra. A működési kiadásokba tartoznak a személyi kiadások, beleértve a munkaadók társadalombiztosítási járulékait, és a dologi kiadások. A 2017. évi költségvetési törvény 7. melléklete az egyházi iskolák személyi kiadásaira normatív támogatást állapít meg. A támogatás alapja az állami iskolákban kifizetett átlagbér. Ennek megfelelően a személyi kiadási keretek tekintetében a két fenntartó iskolái között nincs érdemi különbség. A dologi (a törvény megnevezése szerint „működési”) kiadásokra az egyházi iskolák 2017-ben tanulónként évi 160 ezer forint normatív támogatást kapnak. A működési normatívát az egyházi iskolák szabadon használhatják fel, tehát fordíthatják akár bérjellegű kiadásokra (például „beszámlázós” tanárokra) vagy beruházási kiadásokra is. Az állami iskolák számára nincs normatív támogatás meghatározva.
A Magyar Államkincstár által minden hónapban elkészített kimutatásból tudható, hogy 2017-re mekkora személyi, dologi és egyéb kiadást terveznek az egyes tankerületek és maga a KK. A tankerületek az idén 48,518 milliárd forint dologi kiadási keretből gazdálkodhatnak. Az állami tankerületi központok ebből még olyan, nem közvetlenül oktatási funkciókra (például logopédusokra, gyógypedagógusokra, nevelési tanácsadókra, zeneiskolákra) is költenek, amelyeket az egyházi iskolába járó gyermekek is igénybe vesznek, de arra az egyházi fenntartóknak nem kell külön költeniük. E funkciók 2015-ös tényadatok alapján számolt 8 százalékos arányát figyelembe véve az állami iskoláknál 44,636 milliárd forint dologi kiadási keret marad a közvetlen oktatási tevékenységekre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.