VADGALAMBFALVA: A FALU FEJLŐDIK, A ROMA TELEP CSAK NÖVEKSZIK

ÁTLÁTSZÓ - ERDÉLY BLOG
Szerző: Jakab Hanna
2017.06.12.

Érdekek és a politikai tehetetlenségi erő szövevényes hálója köti össze a Galambfalván élő magyarok és a falu melletti telepen élő romák közösségét. A galambfalvi roma közösség kétharmada óvodás- vagy iskoláskorú gyermek, gyakran maguk a szülők is 14-15 évesek. Az egészségtelen életkörülményeknek, iskolázatlanságnak és munkanélküliségnek 10-20 éven belül beláthatatlan következményei lesznek. A galambfalvi kérdés egyben Székelyföld sürgető problémája: 
hogyan vonjuk be a roma közösséget?

A Galambfalván folyó intenzív fejlesztés és kulturális élet, valamint a tőle 2 km-re fekvő Puszta nevű roma telep közötti látszólag áthidalhatatlan távolság döbbenetes. Galambfalva példaértékű székelyföldi község, Székelykeresztúrtól 10 km-re fekszik (Kis- és Nagygalambfalva tartozik hozzá). A településen folyamatos a fejlesztés, és ennek nyomai mindenütt láthatóak: felújított és karbantartott épületek, aszfaltozott utcák, járda, virágok a villanyoszlopokon, sportpálya komplexum, sátortábor nyaranta a faluból elszármazott gyerekeknek, ötszázezer eurós iskolafejlesztési projekt.

Ezzel szemben a roma telepen se ivóvíz, se villany. A tapasztott házakban improvizált kályhákon főznek, a tetőzet sokszor hiányos, és kémény is alig van. A néhány éves új aszfaltút a telepig vezet, korábban a telepen élők maguk vertek ösvényt a faluig.

„Arra ráhajtottam, hogy a községünk minden téren fejlődjön. Eddig össze is jött. Állandóan vannak tervek, elképzelések. A cigánykérdés az egyik legnagyobb problémája a községnek. Még valamennyire kordában tudjuk tartani, de ez sokáig nem fog tudni menni” – foglalta össze a galambfalvi helyzetet Gyerkó Levente polgármester.

Galambfalván az utolsó népszámlálási adatok szerint 9 roma él. A papírforma szerint nem létező, a Puszta nevű „senkiföldjén” élő 230-270 fős roma közösség a falu talán egyetlen megoldásra váró és megoldást sürgető problémája. A község két falujában, Kis- és Nagygalambfalván nagyjából további 100 roma fő él, akiket elsősorban az különböztet meg a telepiektől, hogy nem vállalnak napszámos munkát, és hagyományosan kereskedéssel (például lovakkal) foglalkoznak...

ITT OLVASHATÓ