Szerző: Határátkelő/Nóra
2017.06.05.
„A mi történetünk, hogy megismertük egymást, szép és jó volt minden, bár semmire se volt pénzünk. Igaz, nekem volt autóm, amire két évet gyűjtöttem, de a javíttatására már nem lett volna keret.
Én egy kínai boltban dolgoztam eladóként, párom pedig az Audiban. Több végzettségem is van (kozmetikus, pénzügyi számviteli ügyintéző), ennek ellenére sehová sem vettek fel, mert hiába mondják, hogy fiatal munkaerőt keresnek, elvárnak 5-10 év tapasztalatot...
Válaszra sem méltattak
Na, egy frissen végzett emberkének hogyan legyen így gyakorlata, és egy pályakezdőnél hogy várhatnak 5 év gyakorlatot? Szóval tanultam rendesen diákéveimben, mellette pedig diákmunka, vagy gyakorlat, és mi lett a vége? 85 ezer havonta, eladóként.
Régóta gondolkoztam azon, hogy ez nagyon nem jó, de mikor párommal eljutottunk addig, hogy össze akartunk költözni, jött a probléma, hogy hiába dolgozunk heti 6 napot, nincs keretünk elhagyni a szülői házat, fenntartani magunkat, és az autót, nemhogy családalapításba fogjunk.
Elkezdtünk Magyarországon munkát keresni, ami jobban fizet, konkrétan bármi szóba jöhetett. Napi 30 email, de válaszra se méltattak a legtöbben, hát jó, betelt a pohár, irány külföld..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.