- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Budácsik Lajos
2017.06.13.
Soha ennyi új kötet nem jelent meg a könyvhétre. Mindenki találhatott magának kedvére valót – akár többet is –, ha a pénztárcája bírta. A könyvek többsége bizony már-már „horror” árú. Hol vannak a régi szép idők, amikor 20-25 könyvvel loholtam haza? A könyvheti választékot tartalmazó kiadványt átlapozva, úgy becsülöm, hogy a kiadott kötetek átlagára 3000 forint körül lehetett. Ennyiért bizony csak kevesek engedhetnek meg maguknak nagybevásárlást a könyvsátraknál.
Azok a kedves „egyperces” olvasók, akik néha látják, miről szoktam írni, valószínűleg meglepődnek. Az eddigi szösszenetek napjaink Magyarországával, a kis magyar valósággal foglalkoztak. Az Orbán kormány elmúlt hét éve annyira gyalázatos, olyan bicskanyitogató volt, hogy a rendszer haszonélvezői mellett, csak a legelvakultabb Orbán-fanok elégedettek. Az ország lakosainak többsége csendben és némán tűr, csak nagyon kevesek állnak fel a fotelből, s fejezik ki az utcán is elégedetlenségüket. A közpénzek lopása a rendszer természetes velejárója. Naponta hallani újabb bűncselekmény-gyanús mutyikról, több mint érdekes pénzlenyúlásokról. Egy gátlástalan, pénzéhes, magát tévedhetetlennek tartó hatalom kiszolgáltatottjává vált hazánk nem fideszes része. A narancsos tagkönyv mindenre menlevél. Ha nem vagy nagyon hülye, nem tudsz lebukni. Ehhez gazsulál a magát függetlennek mondó rendőrség, és az egykori Fidesz-tag vezette főügyészség. Sajnos bőven lesz témája későbbi írásaimnak, hiszen erről a rezsim gondoskodik.
Van élet a politikán túl is – sőt, ott van az igazi élet. Persze a politika is olyan mint a foci: mindenki ért hozzá. De sok szépség van az életben, ami teljesebbé teheti mindennapjainkat. Jómagam is – aki egykor még történész szeretett volna lenni, de végül jogot végzett lettem – sokkal szívesebben foglalkozom az ókori Róma történetével, nagyobb örömmel forgatom az asztalomon sorakozó könyveket: mint próbálnak „bölcs” gondolatokat mondani arról, amit egyébként egymagam nem tudok megváltoztatni. Az élet rövid, nem szabad egyetlen napot sem eltékozolni. Biztos sokan ismerik az Osztrovszkij idézetet: „Az ember legdrágább kincse az élete. Csak egyszer van benne része, és úgy kell végigélnie, hogy később ne kelljen kínzó fájdalommal gondolnia a céltalanul elfecsérelt évekre”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.