Szerző: Csehák Hajnalka
2017.06.05.
...Felnőtt korára sok ember elfelejti a gyermekkori álmait, és beletörődik abba, hogy azt tegye, ami adódik. Nem hiszek azokban a tanításokban, amelyek azt mondják, hogy minden rajtunk múlik. Azt viszont tudom, hogy nagymértékben mi magunk teremtjük a saját világunkat a gondolkodásmódunkkal és a meggyőződéseinkkel. Az önmagunkkal kapcsolatos hiedelmeink tanult meggyőződések, amelyeket kiskorunk óta neveltek belénk.
Felnőttként azonban dönthetünk másként. Az egyetlen dolog, ami felett korlátlan hatalmunk van, a saját gondolkodásunk, és a lelki életünk. Eldönthetjük, hogy önkorlátozó, hátráltató gondolatokkal, vagy felemelő, előrevivő gondolatokkal foglalkoztatjuk az elménket. Eldönthetjük, hogy tehetetlen bábként, a körülmények áldozataként gondolunk-e magunkra, vagy célokat tűzünk ki és lépésről lépésre törekszünk megvalósítani a céljainkat.
Felnőttként rajtunk múlik, hogy mit kezdünk az életünkkel. Mindenkinek vannak valamilyen adottságai, képességei, elgondolásai, tapasztalatai, felismerései. S van valami, amit úgy hívnak: kitartás. A kételkedés, a félelem az igazi ellenségeink. Múltbeli tényeken alapulnak, de ha ezeket óvatossággá szelídítjük, és szilárd elhatározással megtesszük, ami tőlünk telik, akkor nem hibázhatunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.