Szerző: SZEKA
2017.06.25.
A 3-as metró leállásai, műszaki hibái miatt néha úgy érezzük, hogy az ország legforgalmasabb közlekedési útvonala úgy működik, mint a magyar kormány. Botrány, botrány hátán, csikorog a gépezet, a kasztni rozsdás, de mivel döcögni kell valamivel, jó a régi, megbízható (?) szerelvény is. Az emberek szitkozódnak, legjobb esetben is magukban morognak, de felszállnak a szerelvényekre, mert el kell jutni valahogy A pontból B-be, és még mindig ez a leggyorsabb közlekedési eszköz. Az emberek bíznak abban, hogy éjszaka valahogy összecsavarozták a meglazult alkatrészeket, a műhelyben dolgozó munkások jobban értenek a munkájukhoz és lelkiismeretesebbek, mint a politikusok, akik miatt ez az áldatlan állapot kialakult. Egyszóval, kék, rozsdás, zörög, de a miénk.
A Fidesz olthatatlan rajongása és feltétlen hűsége az oroszok irányában megtestesül a 3-as metró körüli botrányokban. Egyrészt nem volt kétséges, hogy ők nyerik a felújításra kiírt tendert, bár drágább ajánlatot tettek, mint az ellenlábasok, aztán, amikor csúnyán felsültek a fehérre pingált szerelvényekkel, még mindig mentegették a projektet, amíg csak lehetett. A Fideszt nem a tények érdeklik, hanem az ideológia. Szerintük az oroszok a barátaink, tehát nem végezhetnek fércmunkát. Budapest önkormányzata már rég leállíthatta volna a már forgalomba helyezett kocsikat, megtehette volna azokat a jogi lépéseket, melyek következtében kártérítést kaphat a főváros a rosszul elvégzett munka miatt, de a város vezetése fél szemmel mindig a kormányzatra sandít, mit szólna egy ilyen „barátságtalan” lépéshez.
Az M3-as kálváriája persze nem csupán az oroszok részvétele miatt szánalmas. A kormány tagjai mintha nem tudnák elviselni, ha nem lesz közvetlen hasznuk egy-egy állami beruházásból, sőt amikor sokan vetik rá magukat a koncra, akkor egymással is megverekednek egy jó kis mutyiért. Erre példa az a hercehurca, ami a metrópótló autóbuszok kapcsán bontakozott ki. Kormányhoz közeli oligarchák rángatták a szálakat, mígnem semmi sem lett a dologból. A sínek felújításának időpontja egyre csúszik, így itt is ketyeg az időzített bomba, és egyre többen kérdezik egymástól: Milyen tragédia kell ahhoz, hogy a főváros és a kormány vezetése végre felfogja, hogy emberek életével játszanak...
A Fidesz olthatatlan rajongása és feltétlen hűsége az oroszok irányában megtestesül a 3-as metró körüli botrányokban. Egyrészt nem volt kétséges, hogy ők nyerik a felújításra kiírt tendert, bár drágább ajánlatot tettek, mint az ellenlábasok, aztán, amikor csúnyán felsültek a fehérre pingált szerelvényekkel, még mindig mentegették a projektet, amíg csak lehetett. A Fideszt nem a tények érdeklik, hanem az ideológia. Szerintük az oroszok a barátaink, tehát nem végezhetnek fércmunkát. Budapest önkormányzata már rég leállíthatta volna a már forgalomba helyezett kocsikat, megtehette volna azokat a jogi lépéseket, melyek következtében kártérítést kaphat a főváros a rosszul elvégzett munka miatt, de a város vezetése fél szemmel mindig a kormányzatra sandít, mit szólna egy ilyen „barátságtalan” lépéshez.
Az M3-as kálváriája persze nem csupán az oroszok részvétele miatt szánalmas. A kormány tagjai mintha nem tudnák elviselni, ha nem lesz közvetlen hasznuk egy-egy állami beruházásból, sőt amikor sokan vetik rá magukat a koncra, akkor egymással is megverekednek egy jó kis mutyiért. Erre példa az a hercehurca, ami a metrópótló autóbuszok kapcsán bontakozott ki. Kormányhoz közeli oligarchák rángatták a szálakat, mígnem semmi sem lett a dologból. A sínek felújításának időpontja egyre csúszik, így itt is ketyeg az időzített bomba, és egyre többen kérdezik egymástól: Milyen tragédia kell ahhoz, hogy a főváros és a kormány vezetése végre felfogja, hogy emberek életével játszanak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.