MIÉRT BÜNTETI AZ EU MAGYARORSZÁGOT A KVÓTÁK ELUTASÍTÁSA MIATT, MIKÖZBEN SZLOVÁKIÁT DÍCSÉRI

ÁTLÁTSZÓ - VILÁGTÉRKÉP BLOG
Szerző: Bőtös Botond
2017.06.20.

Az Európai Unió történelmének egyik legnagyobb konfliktusa idején júliustól Magyarország fogja betölteni a visegrádi csoport elnöki tisztségét. Varsó, Prága, Budapest és Pozsony nemet mond a 2015-ös európai menekültválság során az Eu területére lépett menekültek automatikus elosztására, miközben négyüknek, összesen, alig több, mint tízezer menekültet kellene átvenni. A nyugati országok elképesztő csalódásként élik meg a V4-ek önzését, akik szerintük csak az előnyöket keresik az Eu-ban. Brüsszel visszaszerezte önbizalmát, a visegrádiak eltökéltnek látszanak, mi várható? 

Brüsszelben a napokban valami megváltozott. Múlt hét kedden az Európai Bizottság (EB) bejelentette: kötelezettszegési eljárást indít az Eu Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen, mert e három ország nem fogad be menekülteket az elfogadott menekültkvóták alapján. A szervezet ugyanezzel a lendülettel megdicsérte Szlovákiát és Ausztriát. Miközben Szlovákia volt az az ország, amely a témában először keveredett jogi vitába az Eu-val, amelyhez később Magyarország is csatlakozott. Hogyan lehetséges ez? Egyáltalán: hogyan jutottunk el idáig, hogy Európa a hidegháború vasfüggönye mentén újra kettéhasad?

Aláírtuk, de nem tartjuk be

Az alaphelyzet az, hogy Magyarország – és a többi V4 ország is – 2016 februárjában aláírta az Eu területén rekedt menekültek relokációs, azaz elosztási döntéseiről (2015 június és szeptember) szóló dokumentumot, amely az áll, hogy a Görögország és Olaszország területére bejutott menekülteket szétosztjuk egymás között.

Ez egy olyan jogi kötelezettség, amit illik betartani, hiszen a törvények mindenkire vonatkoznak, még az EU-ban is. Csakhogy korábban, 2015 szeptemberében, a minősített többségi döntéssel elfogadott jogszabályt, amelynek értelmében az EU tagállamainak 160 ezer, Olaszországban és Görögországban tartózkodó, nemzetközi védelemre jogosult menekültet kellene befogadniuk ideiglenesen, az egyes országokra megszabott kötelező kvóták alapján, 2 év alatt, Magyarország nem szavazta meg. Hasonlóan tett Szlovákia, Csehország és Románia is. Lengyelország megszavazta a döntést.

Ráadásul Szlovákia, és nem sokkal később Magyarország, eljárási hibákra hivatkozva megtámadta az Európai Bíróságnál a miniszteri tanács 2015 szeptemberi, kétharmados többséggel meghozott döntését a Görögországban és Olaszországban rekedt menekültek kötelező szétosztásáról. Emlékeztetőül: Magyarországnak a határozat értelmében 1294 főt kellene áthelyeznie, ám mostanáig csak hazánk és Lengyelország nem fogadott be ilyen alapon egyetlen menekültet sem. Szakértők szerint döntés 2017 októbere és decembere között várható. Részletesebben a “kárpát-medencei ellenállásról” itt olvashat...

ITT OLVASHATÓ