Szerző: B1blog
2017.06.14.
Fekete-Győr Andrásék „székházfoglaló” akciójáról véleményt nyilvánított szinte a teljes magyar politikai-közéleti elit. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy nem csupán a kormánypárti médiából érkeztek elítélő írások - az Origo szerkesztőségébe való "betörés" után néhány órával kiadott közleményében a TASZ is jelezte, a momentumosok magánterületre léptek be - illetéktelenül. Az Index szerint ez volt a Momentum eddigi "legrosszabb húzása". A legtovább a Pestisrácok lapigazgatója, Stefka István merészkedett ("..ami történt, az a Charlie Hebdo elleni terroristatámadással ér fel.."), a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos az új Szamuely-fiúkat vélte felfedezni Fekete-Győrékben. A Schmidt Mária tulajdonlása óta szakmaiságában nagy csorbát szenvedő Figyelő állásfoglalása is analógiát keres - "a 20. század legrosszabb időszakai" jutottak eszébe a szerkesztőségnek. Felmerülhet bennünk a kérdés: vajon egyetértett-e a Figyelő-Origo páros abban, hogy Werner Faymann szavai végtelen igazságtalanok és manipulatívak voltak akkor, amikor az osztrák kancellár náci, 1930-as, '40-es évek szellemiségét idéző tempót emlegetett a magyar kormány menekültpolitikája kapcsán 2015 nyarán. A jobboldalon oly gyakran és határozottan elítélt kettős mércére tehát keresve sem találhatunk jobb példát.
Nincs új a nap alatt: saját agressziójának, erőszakos nyomulásának és médiája etika nélküliségének relativizálása a jobboldalon hónapok óta zajlik. A G. Fodor-i narratíva szerint minden újságíró politikai feladatot lát el - ha úgy tetszik: harcot folytat – ilyen értelemben tehát nincs és nem is lehet független szerkesztőség. Ha félre is tesszük álnaivságunkat, és leszámolunk a soha nem létezett, teljes újságírói függetlenséggel, nem lehet nem észrevenni azt a szemléletbeli különbséget, amely a Habony-Rogán által irányított orgánumok és az egyéb sajtótermékek között húzódik. Előbbinek egyáltalán nem célja a szakmaiság képviselete, a kritikai attitűd, a viszonylagos pártatlanságra való törekvés. Értelmetlen belemenni az "úgy kezdődött, hogy visszaütött" történet fejtegetésébe; hiszen teljesen világos: a sajtó szerkezete, finanszírozása az elmúlt 27 évben (de a modern kori sajtó történetében soha) nem volt ideális Magyarországon. Sok jobboldali újságíróban, médiaszemélyiségben keltett az 1994-1998, majd főként a 2002-2010 közötti, ellenzékben eltöltött időszak revansvágyat. Ami egyfelől érthető, de nem elfogadható, másfelől semmiképpen nem lehet megoldás (a jelenlegi vezetés számára igen, az ország számára hosszabb távon biztosan nem) a jelenlegi egész pályás letámadás.
Felesleges lenne felsorolni, az elmúlt években hogyan vásárolt fel a kormánypárti holdudvar ellenzéki médiumokat, hogyan szántotta be azokat - vagy épp valósított meg 180 fokos fordulatot a szerkesztőségekben. Egy biztos: a Simicska-birodalom 2015 előtti időszakához képest is érdemi változás, szintlépés - vagyis sokkal inkább süllyedés, méghozzá a mocsárba - az, amit az elmúlt, körülbelül két évben tapasztalhattunk. Bizonyos műsorokra, internetes oldalakra, újságokra már nem aggatható a kormánypárti címke, ugyanis sokkal inkább van szó kormányzatiságról. Ebben az összehasonlításban még a Mészároshoz köthető médiabirodalom a visszafogottabb, mérsékeltebb - szemben a Habony által irányított Lokál, Tények, Ripost, 888.hu, Origo csapattal. A legaljasabb módszerek alkalmazásától sem visszariadó, a szakma leírt és íratlan etikai alapelveit minimális szinten figyelembe nem vevő médiumok manipulatív állítások, hazugságok tömkelegével élnek. Pontosan tudják, szinte korlátlan erőforrások birtokában elenyésző jelentősége van egy-egy bíróságon elveszített pernek - ezért (is) végtelenül álságos Fekete-Győr Andrásék figyelmébe ajánlani ezt a rendezési módot. A cikkeik egy részét központi helyekről megkapó, azokat név nélkül közlő újságírók közül az origós Kovács Andrásnak jutott az országos hírnév - erősen kérdéses, ő maga mennyire örült ennek. Az eset két dologra biztosan jó volt: még egyszer ilyen nem fordulhat elő, biztosak lehetünk abban, hogy ha egy újabb lejárató cikk után a Hajnal Miklós-Orosz Anna kettős keresné fel az Origót, a portaszolgálaton elakadnának. Másfelől - a Momentum szándékai szerint - a közéleti viták hangsúlyos része lett a propagandahálózat működése. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárult a 444.hu és az ÉS hosszabb írása is, melyekben bemutatták a Rogán-Habony irányította rendszer működését...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.