MERKELNEK ELEGE VAN AZ USA-BÓL

BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: Kabai Domokos Lajos
2017.06.17.

Lőttek a moszkvai elleni szankcióknak? - kérdeztem egy februári posztom címében a Bekiáltás blogon. Egy orosz ellenzéki lapra és a Financial Times-ra hivatkozva írtam arról, hogy megkezdődött az Obama-hagyaték felszámolása. Konkrétan: egy akkori döntés szerint „Az amerikai cégek továbbra sem üzletelhetnek az orosz titkosszolgálatokkal, de már benyújthatják hozzájuk az igazolásokat". Egy szemfüles kommentelő most azzal szembesített: „igaz hogy még csak négy hónap telt el, de már itt van a válasz, újabb szankciók Oroszország ellen".

Ám az ügy ennél bonyolultabb. Németország és Ausztria vezetői úgy látják: valójában az európai cégek ellen irányul a szenátusi döntés, hiszen a finanszírozásszigorítási szankciók olyan oroszországi ügyleteket érintenek, amelyekben több nyugat-európai cég is érdekelt. Ezért Angela Merkel német és Christian Kern osztrák kancellár egyaránt kritikus hangot ütött meg az amerikai lépéssel szemben, jóllehet arról még a képviselőháznak is szavaznia kell, majd Donald Trump elnöknek aláírnia.

A mostani – az orosz energiaipart, a bányászatot, a közlekedési ágazatot stb. – érintő washingtoni korlátozási tervek aligha fogják megrázni az orosz gazdaságot. Fő céljuk feltehetően nem is ez, hanem, hogy megakadályozzák az Oroszországból az Európai Unióba irányuló földgáz-szállítások növelését a tervezett Északi-áramlat 2 vezeték megépítésével. Így akarnak piacot teremteni az amerikai cseppfolyósított földgáznak Európában. Ez tehát már olyan kereskedelmi háború, amelyben Ukrajna, a Krím, a szíriai kormány orosz támogatása végképp ürügy. Egyúttal egyre leplezetlenebbül mutatja meg, hogy abban a folyamatban, amelyben a kőolaj helyét részben a földgáz foglalja el a szénhidrogének világpiacán, miért is kellett puccsot szervezni Kijevben, továbbá miért szerzett Ukrajnában földgáz-kitermelési koncessziókat, illetve vásárolt földgáz-tárolót a Baltikumban olyan amerikai cég, amelyben a korábbi amerikai alelnök, Joe Biden családja is érdekelt.

A német vezető reagálásának hátterében vélhetően az áll, hogy Németország inkább oldaná az USA-tól való függését, viszont az amerikai földgáz-szállítások ezt a függést növelnék. Csak emlékeztetőül: az amerikai haderő lényegében a II. világháború óta megszállva tartja az országot – még ha ezt NATO-szövetségként is jelenítik meg a közvélemény előtt. A német hadiiparral és a hadsereg fejlesztésével kapcsolatos korlátozások is érvényben vannak. Noha Németország gazdasági ereje, európai politikai szerepe vitathatatlan, szóba sem jöhet, hogy növelhesse befolyását az ENSZ-ben. Amerikában tartják a német aranytartalékot, aminek meglétét elvben időről időre ellenőrizhetné a német fél, de a legutóbbi ilyen kérést elutasították az USA hatóságai azzal, hogy valamikor 2020 után lesz erre lehetőség. A közelmúltban a Deutsche Welle német közszolgálati adó angol nyelvű műsorában láttam a térképet, amelyen be volt jelölve, hogy az ország mely területeinek telefon- és internetes vonalait hallgatják le az amerikai titkosszolgálatok egyebek között azzal a céllal, hogy adatokat gyűjtsenek a német politikusok és nagyvállalatok vezetőinek beszélgetéseiről...

ITT OLVASHATÓ