2017. június 17., szombat

MENEKÜLTÜGY A KVÓTÁKON INNEN ÉS TÚL - BRÜSSZEL +/-

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: MigSzol Csoport
2017.06.17.


Magyarországon a propagandamédiának köszönhetően igen gyakran hallani a ’Brüsszel bevándorláspolitikája’ kifejezést. Ha szeretnénk megérteni, mi rejlik e szókapcsolat mögött, akkor érdemes kicsit távolabbról indulva áttekinteni a kérdést. A MigSzol csoport írása az Európai Unióról szóló sorozatunkban.

Mi volt a helyzet 2015 előtt, hogyan nézett ki pontosan az európai szintű szabályozás, illetve menekültpolitika?

Az EU már hosszú ideje célul tűzte ki a menedékjoggal kapcsolatos szabályozás „harmonizálását”, vagyis az egyes országok szabályai közötti különbségek áthidalását. A cél bevallottan az volt, hogy azonos feltételeket vezessenek be minden tagállamban a menedékjogot kérelmezők számára, illetve hogy ezek az emberek ugyanakkora eséllyel részesülhessenek nemzetközi védelemben, valamint ugyanakkora eséllyel kezdhessenek sikeres életet. A gyakorlatban viszont ez sosem működött.

Az európai uniós szabályozás – más néven az EU menedékjogi acquis – számos elemet tartalmaz, ezek között vannak szigorúbbak és megengedőbbek is. Ezek részei az egyes rendeletek (például az ún. dublini rendelet, mely előírja, hogy a menekülteknek abban az országban kell maradniuk, ahol először beléptek az EU területére) és az irányelvek, melyek például a fogadóközpontokban tapasztalható feltételeket szabályozzák.

A valóságban az EU menekültpolitikája közel sem annyira „nyitott”, mint amilyennek az Orbán-kormány beállítja azt; lehetővé teszi például a fogvatartás intézményét, illetve a menedékkérőket és migránsokat bizonyos országokban igyekszik tartani. Ezt figyelembe véve egyértelmű, hogy 2015-ben – amikor a menekültek a Keleti pályaudvaron ragadtak – Magyarország valójában tényleg az EU-s szabályokat követte...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.