Szerző: Ur Anita
2017.06.24.
Megfigyelni azt, ami épp van, anélkül hogy épp a bevásárláson, vagy a tegnapi munkahelyi vitán gondolkodnánk, vagy azon, hogy mitől lehetne most épp jobb. A tudatos jelenlét képességét pedig könnyen fejleszthetjük néhány egyszerű gyakorlattal, és némi elszántsággal.
Gyakran hallom, hogy a mindfulness-t egyfajta meditatív technikaként azonosítják. Ez valóban egy meditációs technika vagy valami másról van szó?
Egy szemléletmód, melynek elválaszthatatlan része a meditáció. A meditáció segítségével fejlődik a képességünk, hogy jelen legyünk, és biztonságban érezzük magunk még tajtékzó hullámok közepette is. De nyilván több, mint egyszerű relaxációs technika. A szemléletmód, mely jellemzi, ugyanolyan fontos a jól-létünk szempontjából, mint az, hogy a testünk és az elménk képes legyen pihenni.
A NYITOTTSÁG, AZ ELFOGADÁS VAGY AZ ÖNMAGUNK IRÁNTI EGYÜTTÉRZÉS, AMI SAJÁTJA A MINDFULNESS-NEK, ÖNMAGÁBAN IS TRANSZFORMATÍV ÉS GYÓGYÍTÓ EREJŰ.
Az is fontos, hogy ez egy szekuláris módszer, mentes a dogmáktól, a füstölőszagtól, és nem kell buddhistává sem válnunk, hogy gyakorolhassuk vagy élvezzük a hatását.
A módszer alapító atyja, Jon Kabat-Zinn a kilencvenes évek elején dolgozta ki a módszert, azóta számos követője és továbbfejlesztője dolgozott tovább a módszer széleskörűvé tételén. Milyen területen használták eredetileg a mindfulness-t és azóta hogyan bővült a kör?
Kabat Zinn-nel egyidőben, a hetvenes-nyolcvanas években már mások is dolgoztak a tudatos jelenlét és a nyugati orvoslás integrációján, akkoriban jött létre a Dialektikus Viselkedés Terápia (DBT – Linehan és mtsai) és az Elfogadás és Elköteleződés Terápia (ACT – Hayes és mtsai), majd követte őket a Tudatos Jelenléten Alapuló Kognitív Terápia (MBCT- Segal és mtsai). Kabat-Zinn eredetileg sejtbiológus, aki a bőrbetegségek gyógyítása felől közelített, a többiek pedig pszichológusok, terapeuták, akik kimondottan valamilyen pszichés-lelki problémára (depresszió, szorongás, borderline személyiségzavar, stb.) kerestek hatékony segítséget, ami alternatívája a gyógyszeres vagy más beszélgetős terápiáknak. Ez a kör azóta már hatalmassá bővült, százas nagyságrendű a mindfulness-en alapuló terápiák száma, az evészavaroktól a problémás droghasználatig. Az elmúlt 10 évben egyre inkább elterjedt a mindfulness valamilyen pszichoterápiával kombinált használata, leginkább a kognitív terápiákkal, hiszen mindkettő hasonlóságot mutat abban, hogy azáltal segít rajtunk, hogy felismerjük az irracionális, káros és haszontalan gondolatainkat. Ennek nagyon fontos szerepe van a testi és pszichés egészségünk megőrzésében.
A TUDATOS JELENLÉT GYAKORLÁSA OLYANNYIRA ELTERJEDT, HOGY MÁRA MÁR KILÉPETT A BETEGSÉG-GYÓGYÍTÁS DIMENZIÓIBÓL, ÉS ALKALMAZZÁK PÉLDÁUL A GYERMEKNEVELÉS VAGY A MUNKAHELYI KREATIVITÁS FEJLESZTÉSÉBEN IS.
Sőt, a testre és elmére kifejtett és bizonyított pozitív hatások miatt olyan munkáltatók is alkalmazzák már az egészségmegőrzés eszközeként, mint az amerikai hadsereg vagy a Google...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.