Szerző: Szelestey/Mr Flynn Rider
2017.06.30.
- Kelet-Európa kisebbségi érzéseket táplál a Nyugattal szemben, de ezt egyes politikusok meglovagolják
- Az Auróra kivívta a hatalom ellenszenvét, így nem maradhat
FAZ
Beindította a növekedési motort Kelet-Európa. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet azt jósolja, hogy a térség államai a reálértékben vett tavalyi 3 % után az idén 3,5 %-os bővülésnek néznek elébe, és az ütem hasonló lesz a következő két évben is. De ettől még messze vannak attól, hogy fel tudjanak zárkózni a nyugathoz. Nagyjából 30 évre. Ugyanakkor a nyugati donorországokat bosszantja, hogy a magyarok és a szlovákok felmarkolják az uniós támogatást, ám nem hajlandók szolidaritásra a menekültügyben. Az osztrák kancellár még ennél is tovább megy, és azzal vádolja Magyarországot, hogy az az EU-adófizetők kontójára fokozza versenyképességét. Az Orbán-kormány minden évben 7 milliárd eurót kap Brüsszeltől, ennek köszönhető, hogy a társasági nyereségadó 9 %-ra tudta levinni. Sehol másutt nem ennyire alacsony a szint, Kern szerint azonban Budapest európai pénzen csábítja magához a cégeket. A bécsi kutató intézet megerősíti, hogy a magyarok profitálnak a legtöbbet a közösségi milliárdokból, ám a szakértők nem látnak közvetlen összefüggést a kettő között.
Le Monde
A kommentár szerint a következő pénzügyi időszak költségvetéséről folyó viták egyre valószínűbbé teszik, hogy a jövőben a keleti tagországok csak akkor kaphatnak közösségi támogatást, ha teljesítik Brüsszel feltételeit. Vagyis betartják a jogállami és demokratikus normákat, valamint az EU döntéseit. Az unió viszonya amúgy is feszült az olyan tagokkal, mint Magyarország és Lengyelország. Oettinger, az illetékes biztos azt közölte, hogy még nem dőlt el, összekötik-e a felzárkózást célzó átutalásokat, valamint a jogállam tiszteletben tartását. Ezt a következő hónapok vitáin tisztázzák...
Beindította a növekedési motort Kelet-Európa. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet azt jósolja, hogy a térség államai a reálértékben vett tavalyi 3 % után az idén 3,5 %-os bővülésnek néznek elébe, és az ütem hasonló lesz a következő két évben is. De ettől még messze vannak attól, hogy fel tudjanak zárkózni a nyugathoz. Nagyjából 30 évre. Ugyanakkor a nyugati donorországokat bosszantja, hogy a magyarok és a szlovákok felmarkolják az uniós támogatást, ám nem hajlandók szolidaritásra a menekültügyben. Az osztrák kancellár még ennél is tovább megy, és azzal vádolja Magyarországot, hogy az az EU-adófizetők kontójára fokozza versenyképességét. Az Orbán-kormány minden évben 7 milliárd eurót kap Brüsszeltől, ennek köszönhető, hogy a társasági nyereségadó 9 %-ra tudta levinni. Sehol másutt nem ennyire alacsony a szint, Kern szerint azonban Budapest európai pénzen csábítja magához a cégeket. A bécsi kutató intézet megerősíti, hogy a magyarok profitálnak a legtöbbet a közösségi milliárdokból, ám a szakértők nem látnak közvetlen összefüggést a kettő között.
Le Monde
A kommentár szerint a következő pénzügyi időszak költségvetéséről folyó viták egyre valószínűbbé teszik, hogy a jövőben a keleti tagországok csak akkor kaphatnak közösségi támogatást, ha teljesítik Brüsszel feltételeit. Vagyis betartják a jogállami és demokratikus normákat, valamint az EU döntéseit. Az unió viszonya amúgy is feszült az olyan tagokkal, mint Magyarország és Lengyelország. Oettinger, az illetékes biztos azt közölte, hogy még nem dőlt el, összekötik-e a felzárkózást célzó átutalásokat, valamint a jogállam tiszteletben tartását. Ezt a következő hónapok vitáin tisztázzák...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.