Szerző: presshelsinki
2017.06.26.
Minden európai országban szigorúan tiltják, hogy a hatóság emberei megkínozzák vagy megalázzák a polgárokat. Ehhez képest a strasbourgi bíróság által megállapított állami jogsértések közül minden kilencedik kínzás vagy megalázó bánásmód volt. Több európai ország példásan lép fel a rendőri vagy fogdaőri erőszak ellen. Más helyeken, így Magyarországon is nem egyszerűen a hatóság egyes emberei erőszakosak, hanem maga az állam tart fenn olyan körülményeket, amelyek megalázó vagy embertelen bánásmódnak, esetenként kínzásnak minősülnek. 1987 óta ma van a kínzás áldozatai támogatásának világnapja.
Minap zárult le a Magyar Helsinki Bizottság irányításával egy nemzetközi vizsgálat, amely 7 uniós országban tárta fel, hogy a hatósági erőszak elleni állami fellépésnek és a megelőzésnek milyen jogi környezete van. Az úttörő jelentőségű összefoglaló tanulmány szerint a vizsgált országok közül Észak-Írországban (91 pont) a legjobb a jogi környezet. Angliáé és Walesé, valamint Franciaországé (88–88 pont) alig marad el tőle. Belgiumé és Magyarországé a középmezőnyhöz tartozik (58–58 pont). Míg legkevésbé Bulgáriában és Csehországban bízhatnak a bántalmazások áldozatai a jogi intézményrendszerben (41–41 pont).
Egy dolog a jogrendszer, másik a gyakorlat. A megelőzést és a nyomozást segítő intézmény- és garanciarendszer feltétele ugyan a hatékony fellépésnek, de önmagában nem elégséges feltétel, ha valójában hiányzik az állami akarat, hogy ezek az ügyek ne maradjanak rejtve. Így nálunk például hiába van viszonylag kidolgozott intézményi környezet, ha „valami miatt” a hivatalos személyek bántalmazása miatt megtett feljelentéseknek mégis csak évi 1–4%-a jut el a vádemelésig. Ez különösen annak fényében kirívó, hogy más, hasonlóan nehezen bizonyítható bűncselekményfajtáknál is többszöröse a bíróság elé kerülő ügyek aránya. Ügyvédi visszaéléseknél 2013-ban például ötször, családon belüli erőszaknál tizenhétszer volt nagyobb, mint a rendőri, fogdaőri bántalmazásoknál.
A Magyar Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint is sokszor bizony „lejt a pálya”. A rendőrök vagy fogdaőrök ellen tett feljelentéseknél a nyomozó szervek mintha a köteles gondossággal sem járnának el, nemhogy kiemelt figyelmet nem fordítanak minden körülményre. Egy bordatöréssel is járó brutális fellépés után, amelyről látlelet is készült, például az ügyészség bizonyítottság hiányával indokolta, hogy megszüntették a nyomozást a hatvani rendőrök ellen. A sértettek kitartása és a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítsége kellett ahhoz, hogy magánvádas eljárásban végül mégis sikerült jogerősen elítélni a tetteseket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.