JÖN A KÉTSEBESSÉGES EURÓPA, BÁR MÉG VANNAK KÉTSÉGEK - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.06.07.

- A Bizottság a közös uniós védelmet szorgalmaz;

- A Spiegel korainak tartja a európai összefogás elmélyítését, a Frankfurter Allgemeine elhibázottnak minősíti a többsebességes EU-t;

- Románia szerint száműzni kell az unióból a populizmust;

- A két osztrák kormánypárt eltérően ítéli meg, hogy megbüntessék-e azokat az államokat, amelyek módszeresen megszegik a jogállami szabályokat;

- Újabb pofon Magyarországnak a német igazságszolgáltatástól;

- Kelet-Európában a politika tudatosan ráerősít az ismeretlen menekültekkel szembeni félelmekre.

Wall Street Journal

A Bizottság elnöke szerint Európának saját kezébe kell vennie a védelmét, mert túl sokáig támaszkodott másokra ezen a területen. Vagyis új terv kell, hogy fokozzák a katonai együttműködést és kiadásokat. Az EU éppen ma hozza nyilvánosságra, hogy melyek az együttes védelem fő alternatívái 2025-ig. Juncker a cseh kormányfővel írt közös cikkében rámutat, hogy a békét és a biztonságot nem lehet és nem szabad örökké valónak tekinteni, erre utal a legutóbbi londoni terrortámadás is. De pl. a klímaváltozás, az erőforrások szűkössége és a népességnövekedés szintén gerjeszti a feszültséget.


A jövő szempontjából alapvető marad az EU és a NATO közti kooperáció, ám a földrésznek emellett el kell végeznie a saját házi feladatát is, azaz reagálnia kell a külső veszélyekre. Erre szolgál a héten a Prágában megrendezendő Biztonsági és Védelmi Konferencia. Merthogy ma már egyetlen ország sem képes sikeresen szembeszállni a kihívásokkal. Az unió idáig véletlenszerűen határozott a védelméről, a tagállamok fegyveres erői pl. 178 különböző fegyverrendszert használnak. Márpedig ez gyengíti a közös fellépés lehetőségét, viszont megnyomja a költségeket. Ha közösen intéznék a beszerzéseket, azzal 25-100 milliárd euró közti összeget lehetne megtakarítani. Brüsszel éppen ezért vetette fel, hogy hozzák létre az Európai Védelmi Alapot. Vagyis a súlypontokat a tagok szabnák meg, a Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség összehangolná az erőfeszítéseket.

Spiegel

Merkel azt sürgette, hogy Európa ezután saját maga döntsön a jövőjéről, mert nem jó az, ha ki van szolgáltatva Trump politikai bakugrásainak. Csak éppen a helyzet az – mutat rá a kommentár -, hogy Németország meglehetősen magányos a földrészen. Merthogy a németek érdekei nem okvetlenül esnek egybe mások törekvéseivel. Itt vannak pl. a magyarok és a lengyelek, akiknél a nemzeti-konzervatív kormány élesen bírálta Berlint. Magyarországon megzabolázzák a sajtót és a civil szervezeteket. A német vezetés már ott tart, hogy a Bizottsággal ellenőriztetné, meg lehet-e tagadni a szerkezeti támogatásokat, ha valamely tagállam nem tartja be a jogállami normákat. Hogy az új francia államfő Európa híve, az jó, ám a kancellár aligha lép bármi fontosat a szeptember 24-én esedékes németországi választásokig. Azután ott vannak az olaszok, akik bírálják a német gazdaságpolitikát. A migránsválság esetleges kiéleződése ugyanakkor újraélesztheti a viszályt az EU-n belül. Ezek a példák mind azt igazolják, hogy Merkel kijelentése az egységes Európáról jelenleg nem több mint frázis...

ITT OLVASHATÓ