"HOL VAN SZTÁLIN ÉS HOL VAN A PÁPA?" - BESZÉLGETÉS A CEU-RÓL

ÁTLÁTSZÓ - OKTATÁS BLOG
Szerző: átlátszóokatás
2017.06.11.

A Mi lesz veled értelmiség? című vitasorozat részeként beszélgettek a CEU-ügyről az ELTE Bölcsészkarán. A vita középpontjában az állt, hogy a CEU riválist vagy partnert jelent-e magyar felsőoktatásnak. A panelbeszélgetéseken felszólalt többek között Bojár Gábor, Mezei Ferenc, Kenesei István, és Enyedi Zsolt rektor.

A Bölcsészkaron rendezett panelbeszélgetéseken arról esett szó, hogy a lex CEU miért volt fontos a kormánynak: célzottan arra jött létre a törvény, hogy a CEU működését megnehezítse vagy csak véletlenül érinti az egyetemet. Mezei Ferenc fizikus azzal érvelt, hogy a törvény nem specifikus az Egyesült Államokra, és szerinte kormányközi megállapodás lenne indokolt. Mezei szerint a kérdés az, hogy a törvény alkotmányos és megengedi-e a működést?

Bojár Gábor szerint felvetődik a kérdés, ha a CEU működését nem akarta a kormány befolyásolni, miért sütötte rá a csaló kifejezést? Magyarországon van a CEU-n kívül is külföldi bejegyzésű egyetem, amelyekre nem vonatkozik szabályozás. Külpolitikai nyereséget várt a kérdéstől Orbán, hogy tárgyalhasson Trumppal. Bojár szerint ezt az EU-n belül kellene megoldanunk, hiszen ez egy helyi ügy, a mi ügyünk. A CEU-t ért támadások a Jobbik-szavazók felmarkolásáról szólhatnak az üzletember meglátásában.

Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese, arról beszélt, hogy a kormány által megírt vádirat volt a Figyelőben márciusban megjelent cikk, amely már akkor túlpolitizálta a kérdést, ezért az egyetem határozott választ adott. Jogászok szerint egy törvényerejű nemzetközi egyezmény is megoldás lenne, ami biztosítaná a feltételeit a megfelelő működésnek.

A második panel CEU-s diákok és felvételizők tapasztalatainak adott teret azt célozva, hogy miért érdemes a CEU-ra jelentkezni és milyen előnyei vannak, valamint a CEU-n belüli finanszírozásról és a tanulók lehetőségeiről szólt. A diákok arról beszéltek, hogy a CEU-felvételi egy saját érdekükben meghozott döntésük, amellyel a legmagasabb színvonalú oktatást szeretnék elsajátítani, és azt is többen megjegyezték, hogy kifejezetten örülnek neki, hogy ezt Magyarországon tehetik. A CEU könyvtára rengeteg olyan szakirodalmat biztosít a tanulóknak, amely más egyetemeken nem elérhető, és az oktatóik között is törekszenek a legkiválóbb szakmai színvonalat fenntartani. A gender studies-képzés például nem egyedülállóan itt van jelen (az ELTE-n is indult ilyen szak), de a szakirodalom terén verhetetlen a CEU könyvtára. A diákok ösztönzési rendszere azt segíti elő, hogy az itt tanulók számára a tudományos kutatás és az egyetemi teljesítmény legyen az elsődleges. Ezek alapján vannak elosztva az ösztöndíjak, ezt segíti az ingyenes kollégium és a tandíjakat az egyetem fizeti a legtöbb diák számára, magánpénzből.

A harmadik panel a magyar felsőoktatás helyzetével foglalkozott, és azzal a jelenséggel, hogy a CEU-ügy a társadalmat ennyire felhergelte. Elsőnek Kenesei István nyelvész az egyetemi autonómia problémáiról beszélt (itt hangzott el a címben is szereplő mondata). A felsőoktatási intézményi autonómia, a szabadon választható vezetők, a személyes autonómia, és a kutatási-oktatási függetlenség fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte még, hogy a minőségi ellenőrzésnek mindenképpen függetlennek kell lennie, hogy valódi önállóságról lehessen beszélni. A minisztériumoknak mindig is megvoltak a módszereik, hogy az egyetemek működését befolyásolják – gondolván a milliós rektori fizetésekre, amelyek alávetik a rektorokat a minisztériumokkal való közvetlen együtt működésre – ezért nem várható megfelelő rektori kiállás a kényes ügyekben....

ITT OLVASHATÓ