Szerző: F.F.
2017.06.16.
Nagy jelentőséggel bírt a paraszti életben, ha a faluban valakinek gyermeke született. Ezt támasztja alá, hogy számos hiedelem és hiedelemből kiinduló szokáscselekvés terjedt el, mellyel az újszülött jövőjét próbálták befolyásolni.
Hagymával a boszorkányok ellen
„Létfontosságú volt az első fürösztés: az újszülött vizébe pénzt tettek, hogy később jómódban éljen, lánygyermekekébe pedig virágszirmokat, hogy szép nővé cseperedjenek”
– mondja Dr. Sándor Ildikó néprajzkutató. Ha az anyának sok teje volt, abból is csepegtettek a vízbe, egészséget remélve tőle, a tollak pedig arra szolgáltak, hogy a gyermek később jól tanuljon. A vizet aztán védett helyre, szigorúan sötétedés előtt öntötték ki, hogy ne érje a csecsemőt rontás.
Halász Péter A moldvai csángó magyarok című könyvében arról ír, a moldvai csángók kövér földbe ásták a méhlepényt és a köldökzsinórt, hogy a gyerek is hasonlóan kövér és egészséges legyen. Másutt Bibliát, kulcsot, az apa ruhadarabjait, a Szeged környéki Ószentivánban (a mai nevén Tiszasziget) és Szőregen pedig fokhagymát tettek a bölcsőbe, hogy távol tartsák a kisbabától az ártó szándékú lényeket.
A szülők nem szívesen hagyták magára a gyermeket: attól féltek, egy gonosz boszorkány, a Szépasszony saját, szakállas, nagyfejű, néma csecsemőjére cseréli ki a babát.
Sokan annyira féltették gyermeküket, hogy a keresztelőig csak Nemtudomkának szólították, mert ha a rossz szándékú lények megtudják a nevét, megrontják...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.