"EZEKKEL A POLITIKUSOKKAL NEM LEHET ELŐNYÖS ÜZLETET KÖTNI" - BESZÉLGETÉS KREKÓ PÉTER POLITOLÓGUSSAL

ÉLET ÉS IRODALOM ONLINE
- SZABADPOLC
Szerző: Széky János
2017.06.26.

A Fidesz mint az Európai Néppárt tagszervezete a pártszövetség legutóbbi, máltai kongresszusán megszavazta az orosz információs hadviselés elleni védekezésről szóló határozatot. Ugyanezt a szöveget az LMP idehaza beadta mint országgyűlési határozati javaslatot, és a fideszes többségű Európai Ügyek Bizottsága még a plénum elé sem engedte. Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa erre azt mondta, hogy a tartalmával egyetértenek, csak nem határozati javaslat formájában kellett volna beadni. Ez csak egy példa volt arra a kettős politikára, amit a Fidesz, illetve a magyar kormányzat orosz ügyekben folytat. Krekó Péter politológust, egyetemi oktatót, az orosz kapcsolat kérdéseit körüljáró több tanulmány szerzőjét és társszerzőjét kérdezzük ezeknek az ellentmondásoknak a hátteréről.

– Nem tudom, megkérdezte-e valaki az illetékes politikusoktól, hogy ha a tartalommal egyetértenek, miért nem tesznek semmit az orosz dezinformációs hadviselés ellen.

– Nagyon érdekes az a kettősség, amely a Fidesznek nem is a kommunikációját, hanem a viselkedését jellemzi. Az Európai Unió megfelelő testületeiben a Fidesz delegáltjai, illetve maga Orbán Viktor kormányfő, gyakorlatilag kivétel nélkül átengedik, megszavazzák azokat a javaslatokat, határozatokat, deklarációkat, amelyek Oroszország számára kellemetlenek. Azt is lehetne mondani, hogy ebben a tekintetben a Fidesz az ENP egyik leginkább euroszervilis tagja. És ezzel nyilván védheti is magát a Fidesz Brüsszelben, hiszen azt állíthatja, hogy megszavazta a vonatkozó döntéseket.

– Márpedig ez egyáltalán nem mondható el minden párt képviselőiről.

– Például azok a szélsőjobb- és szélsőbaloldali pártok, amelyek ugyanolyan vagy még inkább oroszbarát húrokat pengetnek, mint Orbán, Zeman és mások, szinte minden esetben Oroszország érdekei szerint szavaznak. Így tesz többségében a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali frakció, a szélsőbaloldali frakció, és így tett a Nigel Farage-féle euroszkeptikus frakció is. A Fidesz intézményesen mégiscsak egy fősodorbeli párt, és ennek az előnyeit a lehető legjobban használja ki. Amíg tagja az Euró­pai Néppártnak, addig játszhatja azt a játékot, hogy a – szerinte amúgy sem sok következménnyel járó – EP-határozatokat megszavazgatja, hozza az európai minimumot (talán a menekültügyet kivéve), elítéli a krími beavatkozást, kiáll Ukrajna területi épsége mellett, de túl ezen, amilyen messze csak elmehet oroszbarátságban, el is megy. És ez veszélyesebb modell, mint amit a szélsőséges pártok képviselnek. Ők konzisztensen viselkednek: ugyanúgy beszélnek Moszkvában, mint Brüsszelben és otthon, és ugyanúgy szavaznak, mint ahogy beszélnek A Fidesz kétarcú viselkedése viszont segítség Putyinnak, hogy ezzel a lopakodó európai térnyeréssel egyre messzebb jusson, hiszen mindig lesz hivatkozási alap: a döntésekben mindig a jó oldalon állunk – például nem vétózzuk meg a szankciókat. Orbán nyilván tudja, hogy ennek mi lenne a következménye.

– Vannak statisztikák, hogy az egyes pártcsaládok milyen arányban szavaznak orosz érdeket követve. A Fideszről létezik külön statisztika?

– Mi alapvetően a VoteWatch adatait elemezgettük, és 2014–15-ben választottunk ki nyolc olyan döntést, amelynek kapcsán a „nem” szavazat orosz érdeket szolgált, mint például a Krím annexiójának az elutasítása, Borisz Nyemcov meggyilkolása miatt Oroszország elmarasztalása, az Ukrajna számára biztosított hitelkeret vagy Ukrajna társulási szerződése. Azt láttuk, hogy a szélsőjobb esetében, képviselőkre vetítve kilencven százalék fölött volt az oroszbarát „nem” szavazatok aránya, a szélsőbalnál nyolcvan százalék körül volt, az euroszkeptikusoknál kétharmados – az Európai Néppárt körében pedig csak egy százalék. A Néppárt a legoroszkritikusabb frakció, alapvetően azért, mert ezt az ügyet nemzeti és európai szuverenitási kérdésként kezelik. A Fidesz EP-képviselőinek szavazatai nem lógnak ki a néppárti sorból...

ITT OLVASHATÓ