2017. június 10., szombat

EMBEREK EZREI ÉHEZNEK, VALÓBAN MEGÉRI?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Lázár Gergő
2017.06.10.


Stadionország csapata a tegnapi napon ismét leszerepelt. Nem először és talán nem is utoljára, de ez nem változtat azon, hogy ismét fájó sebet ütött a már amúgy is siralmas magyar foci testén. Egy, a világranglista 186. helyén álló, játékosaikat a spanyol 5. osztályból szerző, nagy többségében amatőr focistákkal felálló csapat verte meg Magyarország csapatát. Andorra utolsó tétmérkőzésen megszerzett győzelméig, egészen 2004-ig kell visszamenni, amikor is Macedónia csapatát sikerült legyőzniük. Ami Andorrának történelmi siker, az nekünk ismét szégyenteljes vereség. Hány ilyen nap volt már az elmúlt 10 évben? Mikor jövünk rá végre hogy a magyar foci teljesítménye nem a beleöntött pénz mennyiségétől függ? A tehetség nem pénz kérdése, soha nem is volt az, ez nem klub futball.

Az elkövetkezendő 3 évben, tehát 2020-ig bezárólag, a kormány legalább 268 milliárd forintot – melyből 250 000 000 000 forint közpénz – kíván stadionépítésre szánni. Ezt a pénzt az emberek megkérdezése, felhatalmazása nélkül költi el a magyar kormány egy olyan vágyálomra, amely az emberek életét semmilyen mértékben sem javítja. Ez az összeg még csak nem is egy végső összeg, ugyanis azokat a stadionokat nem csak felépíteni, de fenntartani sem árt. Ez évi plusz 50-60 milliárd. Olyan összegekkel dobálózik a magyar állam, melyből akár rendbe is lehetne tenni a magyar kórházak egy részét, de ehelyett soha meg nem térülő stadionépítésekbe ölik ezeket az irdatlan pénzösszegeket.

A magyar foci nem azért volt ott, ahol, egészen a 80-as évekig, mert több pénz lett volna rá, vagy mert annyi stadion állt volna az ország minden pontján. Hanem azért, mert a magyar játékosok a hazájukért fociztak, egy megtiszteltetés volt, ha a magyar címer díszelgett a mezeiken. Nem a pénzért fociztak – noha nyilván akkor is meg voltak fizetve – hanem azért, mert imádták, amit csinálnak. Egy fiatal srác nem egy 30 ezres stadionban tanul meg focizni és válik az ország legjobbjává. Kisgyerekként a lakótelep lebetonozott, kerítéssel körbevett pályáján tanulja meg az alapokat. Egy tehetség kibontakozásához nem kell, soha nem is kellett stadion. Ha újra magyar focit akarunk látni, akkor az alapoktól kell megreformálni azt, kezdve a futball iskoláktól az utánpótlásig...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.