Szerző: Andrew_s
2017.06.08.
Korábban sokaknál kivert egy-két biztosítékot az a törvény, amelyet prózai fennköltséggel „Taigetosz-törvénynek” kereszteltek el. Ennek egyik sarkalatos pontjavalószínűleg az, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BMTN) küzdő tanulók ne kaphassanak felmentést az osztályzás alól. Miközben néhány területen azt is lehetővé gondolták tenni, hogy gyógypedagógiai képesítés nélkül lehessen gyógypedagógiai segítségre szoruló gyermekeket tanítani.
Az utóbbival az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oldalán olvasható, még olvasható, tájékoztatás alapján a gyógypedagógusokat képzők nem fenntartás nélkül értenek egyet. A megjelölt aláírással közzétett tájékoztatásban világosan jelezve, hogy az okszerű ellátás egyfajta megtagadását jelenti, és a gyógypedagógus-hiány feloldására született látszatintézkedés:
„A jelenleg gyógypedagógus-képzést végző karok és intézetek vezetőiként, legfontosabb aggályunk a csomag gyakorta elhangzó indoklásával kapcsolatos, amely a változtatások fő indokaként a jelentős gyógypedagógus-hiányt jelöli meg, így ezeket a változtatásokat mintegy a szakemberhiány enyhítésének érdekében kívánja megtenni. Ha a hiányt azonban a vezetői összefoglalóban megfogalmazott „gyógypedagógus-kényszer” fokozatos puhításával kívánjuk kezelni, akkor félő, hogy lesz következő népesség és lesznek következő területek, amelyeken a tanulók nem részesülnek majd optimális ellátásban”.
De általában, a BMTN-tanulók felmentés-megtagadása is megérne egy külön gondolatsort. Nem azért, mert a Tanítanék mozgalom demonstrációt tartott miatta. Pontosabban azért, hogy Áder ne írja alá a törvényt. Inkább amiatt érdemes emellett megállni egy kicsit, mert a felmentés elvben azt a célt szolgálta, hogy a többnyire külső körülmények okozta átmeneti problémában ne büntessék külön a gyermeket a rossz osztályzatok okozta kudarcélménnyel. Legalábbis ezt tudnám feltételezni a józan ész és a pedagógiai pszichológiából tudottak jegyében. Azon persze lehet akár évtizedekig elpolemizálgatni, az okos gondolatok látszatával, hogy egy jó iskolarendszerben ilyen probléma elő sem fordulna. Eközben az érintettek generáció nőhetnek fel, mehetnek tönkre, és válhatnak kudarcos, komplexusos felnőttekké. Esetleg öngyilkosok lesznek. De ugyebár ismert a mondás, hogy ahol faeszterga működik, ott forgács is van. S nehogy már az egyengondolatokra idomító iskolarendszerben ne hulljon a forgács, ha férges. Mert az iskolarendszer az egy pillanatnyi adottság. Miközben a jó iskolarendszerre vonatkozó polémia abban az írásban bukkan fel, amely szerint maga a szakma kérte volna a Taigetosz-törvényt. A nehézségekkel küzdőkkel kapcsolatban hivatkozik különben Mosányi Emőkére, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatójára, aki szerint azért rossza felmentést, mert értékelhető osztályzatok híján a diákok később, a középiskola, illetve a főiskola, felé menetelve megszívják a felvételt. Mert a mentességet a felsőoktatásban már nem érvényesíthetik...
De általában, a BMTN-tanulók felmentés-megtagadása is megérne egy külön gondolatsort. Nem azért, mert a Tanítanék mozgalom demonstrációt tartott miatta. Pontosabban azért, hogy Áder ne írja alá a törvényt. Inkább amiatt érdemes emellett megállni egy kicsit, mert a felmentés elvben azt a célt szolgálta, hogy a többnyire külső körülmények okozta átmeneti problémában ne büntessék külön a gyermeket a rossz osztályzatok okozta kudarcélménnyel. Legalábbis ezt tudnám feltételezni a józan ész és a pedagógiai pszichológiából tudottak jegyében. Azon persze lehet akár évtizedekig elpolemizálgatni, az okos gondolatok látszatával, hogy egy jó iskolarendszerben ilyen probléma elő sem fordulna. Eközben az érintettek generáció nőhetnek fel, mehetnek tönkre, és válhatnak kudarcos, komplexusos felnőttekké. Esetleg öngyilkosok lesznek. De ugyebár ismert a mondás, hogy ahol faeszterga működik, ott forgács is van. S nehogy már az egyengondolatokra idomító iskolarendszerben ne hulljon a forgács, ha férges. Mert az iskolarendszer az egy pillanatnyi adottság. Miközben a jó iskolarendszerre vonatkozó polémia abban az írásban bukkan fel, amely szerint maga a szakma kérte volna a Taigetosz-törvényt. A nehézségekkel küzdőkkel kapcsolatban hivatkozik különben Mosányi Emőkére, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatójára, aki szerint azért rossza felmentést, mert értékelhető osztályzatok híján a diákok később, a középiskola, illetve a főiskola, felé menetelve megszívják a felvételt. Mert a mentességet a felsőoktatásban már nem érvényesíthetik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.