Szerző: Kemény István - Ifj. Schiffer Pál
Rendező: If j. Schiffer Pál
“Amikor ezt a forgatókönyvet írtam [Cséplő Gyuri] , már három éve foglalkoztam a cigánykérdéssel. Először csak mint a szociológusok alkalmi sofőrje és mikrofonosa, 1972-től azonban már filmesként is. ” Schiffer Pál: Szembesítés
Forrás: Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, HU OSA 356-1-4 eredeti gépirat
Schiffer Pál (1939–2001) a magyar szociológiai dokumentumfilm meghatározó alakja. 1970-től több éven át dolgozott Kemény István szociológussal, valamint a Kemény köréhez tartozó, többnyire ellenzéki társadalomkutatókból álló csapattal: Csalog Zsolttal, Havas Gáborral és Solt Ottiliával. A szociológusok a magyarországi cigányok lakhatási, munka- és iskoláztatási körülményeit vizsgálták, amikor csatlakozott a csoporthoz a dokumentumfilmes Schiffer Pál.
A magyarországi cigányok iskoláztatási-, lakás- és munkakörülményeit és asszimilációjukat hosszú évek kutatásaival járta körül Kemény István és csapata, e feltáró munkákra alapozva készített mozgóképes látleletet Schiffer Pál a klasszikus szociológiai dokumentumfilm műfajában.
Schiffer első jelentős dokumentumfilmje , a Fekete vonat (1970) a Szabolcs megye és Budapest között ingázó , kétlaki életet élő szabolcsi cigány munkásemberek élet-, munka- és családi körülményeit mutatja be. A Faluszéli házak (1972) és a Mit csinálnak a cigánygyerekek? (1973) című filmek a szociológusok és a filmes Schiffer korai együttműködésének darabjai.
Schiffer az interjúra épített, hagyományos tényfeltáró dokumentarizmuson és a kor uralkodó filmes irányzatán, a cinéma vérité -n túl akart lépni, közelebbről akarta bemutatni a magyarországi cigányok élet- és munkakörülményeit. Kemény tanulmányára építve Schiffer 1974-ben belefogott első dokumentum-játékfilmje, a Cséplő Gyuri elkészítésébe. Kemény és Schiffer közösen írták a forgatókönyvet és a dialógus listát, azzal a szándékkal, hogy minden eddiginél hívebben tárják föl és mutassák meg, egyetlen sorson keresztül a magyarországi cigányok életét. Ez a film az ún. szituációs dokumentumfilmezés egyik első magyar darabja, a Budapesti Iskola filmjeinek egyik maradandó alkotása...
A Cséplő Gyuri című film dokumentumai
A tárlókban bemutatott dokumentumok, szociológia tanulmányok és kutatási anyagok, filmtervek, forgatókönyvek, vágási jegyzetek, levelezések, kritikák, filmplakátok, programfüzetek, ankétok dokumentumai, valamint egyéb fotók és a film propaganda anyagai mind Schiffer Pál hagyatékából valók, csakúgy, mint Cséplő Gyuri és Schiffer levelezésének válogatott darabjai. A dokumentumok részletekbe menően tárják fel a Kemény és Schiffer közti társszerzői viszonyt.
A Kemény Istvánnal és Andor Tamás operatőrrel/társrendezővel alkalmazott interjú-módszeren és a cinéma vérité stíluson túl kívánt lépni Schiffer a Cséplő Gyuri ban, arra törekedve, hogy a filmes helyzetekben megnyilvánuló feszültséget ne csak rögzítse, ne csak tudósítson róluk, de a valóságot a szereplők közti dráma kibomlásán keresztül mutathassa meg. Olyan formát keresett, ahol a film szereplőinek sorsa átélhetővé válik, ahol a szereplők a saját hangjukon szólnak. Így jutott el a szituációs dokumentumfilm, a ‘non-fiction feature’ formához, amihez olyan főszereplőt kellett találnia, aki életében, sorsában, helyzetében hordozza a leforgatandó filmet. Így született Schiffer talán legismertebb és a cigánysorsról legtöbbet mondó filmje, a Cséplő Gyuri (1978) ...
Schiffer első jelentős dokumentumfilmje , a Fekete vonat (1970) a Szabolcs megye és Budapest között ingázó , kétlaki életet élő szabolcsi cigány munkásemberek élet-, munka- és családi körülményeit mutatja be. A Faluszéli házak (1972) és a Mit csinálnak a cigánygyerekek? (1973) című filmek a szociológusok és a filmes Schiffer korai együttműködésének darabjai.
Schiffer az interjúra épített, hagyományos tényfeltáró dokumentarizmuson és a kor uralkodó filmes irányzatán, a cinéma vérité -n túl akart lépni, közelebbről akarta bemutatni a magyarországi cigányok élet- és munkakörülményeit. Kemény tanulmányára építve Schiffer 1974-ben belefogott első dokumentum-játékfilmje, a Cséplő Gyuri elkészítésébe. Kemény és Schiffer közösen írták a forgatókönyvet és a dialógus listát, azzal a szándékkal, hogy minden eddiginél hívebben tárják föl és mutassák meg, egyetlen sorson keresztül a magyarországi cigányok életét. Ez a film az ún. szituációs dokumentumfilmezés egyik első magyar darabja, a Budapesti Iskola filmjeinek egyik maradandó alkotása...
A Cséplő Gyuri című film dokumentumai
A tárlókban bemutatott dokumentumok, szociológia tanulmányok és kutatási anyagok, filmtervek, forgatókönyvek, vágási jegyzetek, levelezések, kritikák, filmplakátok, programfüzetek, ankétok dokumentumai, valamint egyéb fotók és a film propaganda anyagai mind Schiffer Pál hagyatékából valók, csakúgy, mint Cséplő Gyuri és Schiffer levelezésének válogatott darabjai. A dokumentumok részletekbe menően tárják fel a Kemény és Schiffer közti társszerzői viszonyt.
A Kemény Istvánnal és Andor Tamás operatőrrel/társrendezővel alkalmazott interjú-módszeren és a cinéma vérité stíluson túl kívánt lépni Schiffer a Cséplő Gyuri ban, arra törekedve, hogy a filmes helyzetekben megnyilvánuló feszültséget ne csak rögzítse, ne csak tudósítson róluk, de a valóságot a szereplők közti dráma kibomlásán keresztül mutathassa meg. Olyan formát keresett, ahol a film szereplőinek sorsa átélhetővé válik, ahol a szereplők a saját hangjukon szólnak. Így jutott el a szituációs dokumentumfilm, a ‘non-fiction feature’ formához, amihez olyan főszereplőt kellett találnia, aki életében, sorsában, helyzetében hordozza a leforgatandó filmet. Így született Schiffer talán legismertebb és a cigánysorsról legtöbbet mondó filmje, a Cséplő Gyuri (1978) ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.