Szerző: Tarski
2017.06.03.
„....Abból, hogy a demokrácia nevében igazságtalanságot is lehet elkövetni, még nem következik, hogy a demokrácia merő humbug és csalás... „ (Bibó István: A békeszerződés és a magyar demokrácia.)
Most már a második forduló eseményeit szenvedhetjük végig a Botka és Gyurcsány közötti pofozkodásból. Igen, 1. végig kell szenvednünk és 2. pofozkodás, mert ez a történet sehová sem vezet azonkívül, hogy betáblázza a 2018-as balliberális oldal vereségét. Ismert, hogy Botka László szegedi polgármestert választotta meg az MSZP kongresszusa a párt miniszterelnök-jelöltjének, ami után a politikus kijelentette azt, hogy Gyurcsány Ferenc nem szerepelhet a választási listáján. Ez újból olajat öntött a tűzre, aminek az lett az eredménye, hogy a DK politikusai sorra bizonygatták azt, hogy nélkülük lehetetlen választást nyerni. Ezzel szemben az MSZP politikusai összezártak és egy emberként sorakoztak fel a jelölt mögött.
Ez a mostani történés kísértetiesen hasonlít a 2014-es választások előtti időszakhoz, azzal a különbséggel, hogy akkor csak 2014 januárban kezdték el a sárdobálást. Jelenleg sikerült nekik már most, tehát szűk egy évvel a választások előtt ezt megcselekedniük. Akkor a végeredmény az volt, hogy a Fidesz ismét kétharmaddal nyert, míg most az lehet az eredmény, hogy ismét nyerhet, meglehet, nem kétharmaddal. Ám az igazán rossz következmény mindkét esetben ugyanaz lehet, vagyis a nagy célt, ti. a Fidesz leváltását nem sikerül majd nyélbe ütni. Úgy látom, hogy a baloldal semmit sem tanult egyrészt a történelemből, amelyik sorra azt mutatta, hogy amikor a baloldal sorai között hatalmi harc dúlt, akkor bizony veszítettek. Akár választást, akár népszerűséget. De nem tanult a 2002 és 2010 közötti időszakból sem, amikor a rossz kormányzását még azzal tetézte, hogy a koalíciós partnerek között állandóan küzdelem volt a pozíciókért, a hatalomért, és persze az ebből származó pénzért. Ennek a folyamatnak egyik csúcspontja volt Medgyessy Péter miniszterelnök megbuktatása, a másik pedig az SZDSZ 2008-as kiugrása a koalícióból. Az akkori liberális párt levitézlett politikusaiból sokan a DK-ba menekültek és ott próbálkoznak újból a politikai mezőny élvonalába jutni. Ezzel szemben az MSZP megtartotta régi politikusait és a korábbi támogatóinak egy részét, és kissé megfogyatkozva, de erős bizakodással vágnak neki az újabb megmérettetésre.
Mindezt azért volt érdemes felidézni, mert a választók nem felejtenek, és a mostani balliberális belharc nyomán azt sejtik, hogy később hasonló események fognak bekövetkezni egy esetleges MSZP – DK koalíció hatalomra kerülése nyomán. Márpedig józan ésszel erre senki sem számíthat, ezért egyre nagyobb ellenszenvvel tekintenek a mostani huzavonára. Ez pedig oda vezet, hogy inkább választják a korrupt és morálisan velejéig romlott Fideszt, minthogy újból az 2006 őszihez hasonló események következzenek be. Nem ártana, ha ezt alaposabban megfontolnák az MSZP és különösen a DK vezetői. Ha van olyan dolog, ami igazán sokat ronthat e két párt esélyein, akkor az éppen a kettőjük közötti nyílt színű acsarkodás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.