AZ ÚJ MUMUS

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő/Tivadar
2017.06.17.

Az ujgurok egy tízmilliós nép, jórészt Kína nyugati részén élnek. Talán akkor lehetett róluk Európában is többet hallani, amikor a kínai hatóságokkal nem egyszer összetűzésben kerültek. Indokuk rá elgondolkodtató, elég csúnya dolgok történtek arrafelé. Az ilyen egzotikus helyek esetében persze mindig az a legérdekesebb, hogyan néznek ki testközelből. A legjobb ezt persze személyesen megtapasztalni, ma a második legjobb dolog történik velünk, ugyanis Tivadar (aki nem is olyan nagyon régen Észak-Koreáról írt ide posztot) megírta ottani kalandjait.

„Amikor Kínáról ír vagy olvas cikket az ember, akkor elsősorban nem arra a 23 millió muszlim kínaira gondol, akik több tartományban többséget alkotnak. Egyik águkhoz tartoznak a Xinjiang területén többségben élő, türk népcsoporthoz tartozó ujgurok.

Tibet mellett ez a másik hely, ahol a kínai mint adminisztratív nyelv van jelen, és használata elsősorban a Pekingben (3200 km) székelő kormány általi intenzív kultúrellenes tevékenységének köszönhető, ami elnyomja mind a kultúrát, mind az ujgur – helyi - nyelvet.

El sem indultam és már mehettem haza…

Xinjiangról már azóta álmodoztam, mióta tavaly megérkeztem Kínába dolgozni. Elsősorban az ujgur nép, másodsorban a természet miatt vágytam eljutni ide.

Amint megtudtam tehát a tavaszi szünetem pontos dátumát, lefoglaltam a repülőjegyet Dushanbe városba (Tádzsikisztán), majd odarepülésem után gondoltam, hogy keresztülstoppolva Xinjiangon érkezem Sanghajba, mintegy 8000 kilométert megtéve.

Ez addig volt aktuális, amíg meg nem érkeztem a repülőtérre, és fordítottak vissza a jegykiadó pultnál. Az indok egyszerű, ám annál fájdalmasabb volt: ezt a repülőjegyet, mint minden másikat is a lehető legolcsóbb konstellációban vettem. Ez azt jelentette, hogy kétszeri átszállás lett volna Oroszországban, Vlagyivosztok és Novoszibirszk városokban.

Azt tudtam, hogy vízumköteles az ország magyar állampolgároknak, azt viszont nem, hogy ha csupán átutazásról van szó, még az országba való belépés nélkül is tranzitvízum szükséges, mivel a kétszeri átszállás már belföldi járatnak minősül. Ezt tetézte még az, hogy kiderült: Vlagyivosztokban nincs lehetőség átutazásra, mindenképpen be kell lépni az országba.

Mivel nagyon bennem volt az utazhatnék, ezért felhívtam barátomat a reptérről, hogy azonnal nézzen repülőjegyeket. Annyira repülni akartam még aznap akár éjjel, hogy még Kína-Anglia viszonylatban is gondolkodtam.

Ami érdekes, hogy oda olcsóbb a jegy, mint Közép-Ázsia sok országába. Mivel London reptere sokkal forgalmasabb, és ezért olcsóbb a reptéri illeték, mint egy baktalórantházi nagyságú -sztán ország fővárosába.

Elfogadván a tényt, hogy aznap éjjel vagy olyan helyre repülök, aminek nem sok értelme van, vagy pedig csak feleslegesen költenék többször annyit, inkább két nap várakozást választottam, s így Urumqi, Xinjang tartomány fővárosa lett úticélom...

ITT OLVASHATÓ