AZ EMBEREK SEGÍTSÉG NÉLKÜL MARADTAK - INTERJÚ: IVÁN JÚLIA (AMNESTY INTERNATIONAL), KAPRONCZAY STEFÁNIA (TASZ), PARDAVI MÁRTA (MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG)

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: Teczár Szilárd
2017.06.13.

Szervezeteiktől már nem sok mindent tud elvenni a kormány, de megbélyegzésük segítségre szoruló állampolgárokat riaszthat el a jogérvényesítéstől – vélik a célkeresztbe került nem kormányzati szervezetek vezetői. Az is kiderül, bíznak-e az EU ellenőrző szerepében.

Magyar Narancs: Múlt hétfőn a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Amnesty International is részt vett az Európai Parlament jogi és állampolgársági bizottságának (LIBE) a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatásán. Mit tartottatok a legfontosabb problémának?

Pardavi Márta: A menekültügy­ről beszéltem, elsősorban arról a törvényjavaslatról, ami szerint a kormány valamennyi menedékkérőt bírói kontroll nélkül vehetné őrizetbe, s az ország belsejéből mindenkit kirakhatna a déli határkerítésen túlra. Ez egyértelműen ellentétes az uniós joggal, de eddig minden esetben azt láttuk, hogy az Európai Bizottság indította eljárások egy idő után megrekednek. Ha ezt a lépést is válasz nélkül hagynák, az azt jelezné, hogy itt bármit meg lehet csinálni. Magyarországot és a többi autokratikus tendenciákat mutató tagállami kormányzatot is bátorítaná a tétlenség.

Kapronczay Stefánia: Az információszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának sérüléseit emeltem ki, a médiában tapasztalható lágy cenzúra jelenségét, azt, ahogy a szabad sajtó egyre inkább kiszorul a parlamentből vagy éppen a menekülttáborokból. Különösen vidéken igaz, hogy gyakran atrocitásokkal, jogi eljárásokkal kell szembenéznie annak, aki vállalja a véleményét. Nem lehetett kihagyni, hogy az elmúlt években milyen – egyelőre inkább csak verbális – támadások érték a civil szervezeteket a kormány részéről, és már tárgyalják is a civil törvény legújabb, még ismeretlen tartalmú módosítását.

Iván Júlia: Az Amnestyt Gárdos Tódor Angliában élő magyar kutató képviselte. Elmondta, hogy egyre durvább, ami Magyarországon történik, a joguralom és a jogállamiság felszámolása módszeres program szerint zajlik, és ez már a lassú tankerként reagáló nemzetközi szervezetek érdeklődését is felkeltette. Ebbe a trendbe illeszkedik a civil szervezetek vegzálása sajnos nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Ázsiában, Törökországban, Oroszországban vagy akár Izraelben is. Nyilvánvaló, hogy a támadás kifejezetten az egyébként transzparensen működő kormánykritikus szervezetek ellen irányul. Ha megnézzük például a LIBE előtt is felszólaló Alapjogokért Központ honlapját, sokkal kevesebb információt találunk róluk, mint a kormányzati össztűz alatt álló civilekről...

ITT OLVASHATÓ