Szerző: Nagy Gyöngyi
2017.06.18.
A teljesítmény-értékelési rendszer kidolgozása a WHO szakmai támogatásával készült, nemzetközileg is elismert koncepció alapján; és a magyar egészségügyi rendszer irányításában részt vevő, valamennyi fontos intézmény hatékony együttműködésével jött létre.
Ez Magyarországon abszolút unikum, az első ebben a műfajban, és hatalmas eredményként kezelendő
a közös munka lehetősége és tényleges keresztülvitele intézményi szinten is. (Résztvevők voltak az ÁEEK (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) mellett az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), az OTH (Országos Tisztifõorvosi Hivatal), a NEFI (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet) és a KSH, ezen kívül meghívott tagja az ENKK (Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ) és az OBDK (Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ) – ezeknek a szerveknek jelentős része a bürokrácia-csökkentés áldozatául esett időközben.)
Ennél még fontosabb, hogy a magyar egészségügyben felhalmozott, óriási adatgazdagságot sikerült egységesen meghatározott statisztikai módszerekkel kiaknázni. Ez az adathalmaz egy olyan kincs, aminek sok más, akár nálunk fejlettebb egészségügyi rendszerű ország is örülne – igazán nagy szó, hogy végre használjuk az értékeléshez-tervezéshez!
A jelentés rendkívül sokrétű, nagyszámú indikátorral dolgozott, az eredményeket több mint ezer oldalon olvashatjuk. A vizsgált területek között szerepel a lakosság egészségi állapota, a háztartások egészségügyi kiadások okozta anyagi megterhelése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei, az ellátás minősége, hatékonysága, de találunk külön a hajléktalan-ellátásnak szentelt fejezetet is.
Maguk az eredmények pedig nem köntörfalaznak az egészségügyi rendszer problémáit illetően, higgadtan számszerűsítik azokat a problémákat, amiknek nagy részét régóta ismerjük, és határozottan foglalnak állást amellett, hogy a rendszer igazságossági, hatékonysági, hozzáférési problémákkal küzd, amiket orvosolni kell.
Fantasztikus eredmény, hogy egy ilyen jelentés meg tudott születni hivatali berkekben. Ehhez hasonlóan jó hír, hogy időközben az MTA is felkarolta az egészségügy problémáját, és létrehozott egy neves szakértőkből álló bizottságot az egészségügy helyzetének áttekintésére. Ha nem is a kormányzat szintjén, de tudományos-igazgatási szinten ezzel némileg visszakap súlyából az egyik legfontosabb újraelosztó rendszerünk...
a közös munka lehetősége és tényleges keresztülvitele intézményi szinten is. (Résztvevők voltak az ÁEEK (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) mellett az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), az OTH (Országos Tisztifõorvosi Hivatal), a NEFI (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet) és a KSH, ezen kívül meghívott tagja az ENKK (Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ) és az OBDK (Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ) – ezeknek a szerveknek jelentős része a bürokrácia-csökkentés áldozatául esett időközben.)
Ennél még fontosabb, hogy a magyar egészségügyben felhalmozott, óriási adatgazdagságot sikerült egységesen meghatározott statisztikai módszerekkel kiaknázni. Ez az adathalmaz egy olyan kincs, aminek sok más, akár nálunk fejlettebb egészségügyi rendszerű ország is örülne – igazán nagy szó, hogy végre használjuk az értékeléshez-tervezéshez!
A jelentés rendkívül sokrétű, nagyszámú indikátorral dolgozott, az eredményeket több mint ezer oldalon olvashatjuk. A vizsgált területek között szerepel a lakosság egészségi állapota, a háztartások egészségügyi kiadások okozta anyagi megterhelése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei, az ellátás minősége, hatékonysága, de találunk külön a hajléktalan-ellátásnak szentelt fejezetet is.
Maguk az eredmények pedig nem köntörfalaznak az egészségügyi rendszer problémáit illetően, higgadtan számszerűsítik azokat a problémákat, amiknek nagy részét régóta ismerjük, és határozottan foglalnak állást amellett, hogy a rendszer igazságossági, hatékonysági, hozzáférési problémákkal küzd, amiket orvosolni kell.
Fantasztikus eredmény, hogy egy ilyen jelentés meg tudott születni hivatali berkekben. Ehhez hasonlóan jó hír, hogy időközben az MTA is felkarolta az egészségügy problémáját, és létrehozott egy neves szakértőkből álló bizottságot az egészségügy helyzetének áttekintésére. Ha nem is a kormányzat szintjén, de tudományos-igazgatási szinten ezzel némileg visszakap súlyából az egyik legfontosabb újraelosztó rendszerünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.