ARANY SÚLYOS KÖLTÉSZETÉVEL A TANÁRNAK ÉS A DIÁKNAK IS MEG KELL KÜZDENIE

KÖNYVESBLOG
Szerző: aprobuba
2017.06.20.

Március másodikán Nagyszalontán hivatalosan is elkezdődött az Arany-emlékév. A bicentenárium kapcsán Arany Jánosról mint tananyagról és megkerülhetetlen érettségi tételről kérdeztük Pethőné Nagy Csilla magyartanárt és tankönyvszerzőt, a befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő módszer egyik hazai meghonosítóját. 

Mikor találkoznak a magyar közoktatásban először Arannyal a diákok? Ön mikor tartaná optimálisnak az ismerkedést az életművel? Tanári szemszögből mi az Arany-tanítás fő problematikája?

Arany János nevével és egy-egy művével a magyar gyermekek akár óvodás vagy kisiskolás korban találkozhatnak. Például a befejezetlenül maradt Juliska elbujdosása című verses mesével. Általános iskola felső tagozatában, hatodik osztályban aztán a Családi kör, a Rege a csodaszarvasról, a Mátyás anyja és A walesi bárdok mellett meglehetősen hosszú ideig, akár énekről-énekre haladva ismerkednek meg a Toldival. Hetedikben olvassák a Nemzetőr-dalt. A fülemülét, a Szondi két apródját és a Vásárbant. Jelentős probléma, hogy a mai gyermekeknek idegen, ismeretlen az Arany-művek világa és nyelvezete. A nyelv idegensége, régiessége a mai gyermekfül számára, a szavak, szólások jelentésének „elvesztése” különösen megnehezíti, sokszor lehetetlenné teszi a megértést. A pedagógusnak ezért a nélkülözhetetlen előfeltétel-tudás megteremtéséhez sok, a történelmi kontextust vagy az életvilágot bemutató háttéranyagot kell összeállítania, szó- és szólásmagyarázatokkal készülnie. Egy általános iskolában tanító tanártársam mesélte például, hogy volt olyan tanítványa, aki a „Fölkelvén pedig jó Toldi György asztala: /Vitéz ő szolgái rudat hánynak vala.” sorpár kapcsán megjegyezte, hogy azt érti, hogy a rudat kihányták György szolgái, na, de hogy nyelték le előtte. De hasonlóan érthetetlen számukra például a „Nem kerestek engemet kötéllel” (Nemzetőr-dal) vagy a „(Jobb felől üt) nekem fütyöl, / (Bal felől üt) s nekem fütyöl” (A fülemüle). A fülemüle esetében az is érdekes, hogy hiába humoros maga a történet, a nyelvi nehézségek miatt ezt a gyerekek a legkevésbé sem vagy alig-alig érzékelik. Ezzel együtt az eredetmítoszként olvasható Rege a csodaszarvasról többnyire beindítja a fantáziájukat és a Toldi egyes énekeivel – amelyekben a kalandnak, a próbatételnek, a jó győzelmének fontos szerepe van (Farkaskaland, Miklós párbaja) – is szívesen, nagyobb kedvvel dolgoznak. Nem vagyok biztos benne, hogy kimondható, mikor optimális elkezdeni megismerkedni Arany költészetével. Mindenkinek más az optimális. De az biztos, hogy nem a kronológiának rendelném alá a tanulási tartalmat, és nagyon megválogatnám, mit bír meg egy általános iskolás gyermek hatodikban, hetedikben vagy nyolcadikban. És a megértés, elfogadás, megszeretés érdekében nagyon előkészíteném a választott szövegekkel való találkozást...

ITT OLVASHATÓ