Szerző: Torma Tamás
2017.06.02.
Az egész egy hivatalos közleménnyel kezdődött, aminek egy apró részlete gyorsan rémhír méretűre nőtt. Eladták a Párisi Udvart, és nem lehet majd bemenni? Egy éve kezdődött meg az építkezés, aki arra jár, láthatja a fekete forfaparavánokat, sőt az óriásdarut is, amely jó időre zsákutcává lényegítette át a Petőfi Sándor utcát. (És messzebbről azt a kiálló szintráépítést is, amelyet ügyesen hátratoltak annyira, hogy az utcáról nem látszik.) Amióta előbb privatizálják, majd felújítják (lassan tíz éve) valamelyik Klotild-palotát vagy itteni óriásépületet, érzékelhető hátsóudvar-kultúránk szolid fejlődése is: az ilyen gigaépítkezéseket már nem a totális káosz veszi körbe. A drótokkal elkerített gödrök és sitthalmok állandósított ideiglenesség kultúráját felváltotta a szeparálásé és kitakarásé, a Párisi Udvar bontását takaró álcahálók is inkább a rendezettséget kommunikálják már kifelé.
Na de ez persze nem zavarta meg honfitársainkat, hogy a lehető legpesszimistábban dekódolják az újságban megjelenő híreket. Így kapott lábra az is, hogy ha jövőre végre luxusszálloda lesz a megvásárolt Párisi Udvarból, elveszik annak köztér jellege is.
Ismerjük ezt: amíg romos, lepusztult, még be lehet menni, de minek. Aztán átalakul, kicsinosodik, és papíron talán még mindig be lehetne menni, de új üvegajtó teszi kétértelművé a helyzetet, esetleg áll ott egy csinos egyenruhás valaki, amitől észrevétlenül is gyengülni kezd az emberben a spontán áthatolhatnék motivációja. Tehát főcímekben száguldott végig a magyar sajtón a közlemény egy kétértelműre sikerült mondata, így az építők és a jordán üzletemberek által tulajdonolt tulajdonos Párizs Property Kft., illetve a szálloda jövőbeni üzemeltetője, a Mellow Mood Hotels jobbnak látta egy épületbejárással élét venni a rosszba forduló hírnek.
És mi derült ki? Hogy a passzázs becsszóra marad közterület...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.