Szerző: Magyar Távirati Iroda
1946.07.31. Párizs
A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott, július 18-áról keltezett magyar békeszerződés tervezete nyolc részből és harminchét cikkelyből áll. A mellékletek száma hat.
A békeszerződés-tervezet bevezetőül leszegezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjetúnió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viseli.
Minthogy Magyarország 1944. december 23-án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadat üzent Németországnak és 1945. január 20-án fegyverszünetet között Szovjetúnióval, Nagy Britanniával és az Egyesült Államokkal és minthogy egyrészt a szövetkezett hatalmak, másrészt Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely a köztük leendő békés állapotok alapjául fog szolgálni és a fentemlített események következtében létrejött még rendezendő kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezeti hatalmak támagassák Magyarország azon kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozhassék minden olyan megállapdáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg. Megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszünését és megkötik a jelen békeszerződést.
Magyarország határai
A I. rész Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláviai határai ugyanazok maradnak, amelyek 1938. január 1-én voltak. Az 1940. augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek nyilváníttatnak. Ezáltal a magyar-román határ az 1938. január 1-ei állapotnak megfelelően visszaállíttatik. A Magyarország és a Szovjetúnió közti határ eme két ország és Románia közös határpontjától kiindulólag a Magyarország, a Szovjetúnió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938. január 1-ei helyzetnek megfelelően állapíttatik meg. Az 1938. november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és megnemtörténtnek tekintetnek. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ e két országnak Ausztirával való közös határpontjától kiindulólag a magyar-cseh határnak a Szovjetúnióval alkotott közös határpontjáig az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően állíttatik vissza.
Jelen szöveg csak kísérleti megoldásnak tekinthető mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyilik a békeértekezleten vagy pedig a külügyminiszterek tanács előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.