A KÖZÖSSÉGI MÉDIA BUBORÉKJÁRÓL

DANUBE INSTITUTE BLOG
Szerző: Danube Institute
2017.06.13.

Az internet kezdetekor sok kutató abban bízott, hogy az információk könnyebb elérése mindenkit okosabbá tesz majd. A világhálónak köszönhetően az embereknek nem kell könyvtárba menniük, hogy tájékozódni tudjanak, megismerhetik mások nézőpontját, egy vitában mindkét oldal érveit, továbbá egyszerűen és gyorsan ellenőrizhetik a tények valóságtartalmát. Egy nemrégiben készült kutatás eredményei alapján azonban úgy tűnik, az emberek közösségi médiás viselkedése 
nem váltotta be ezeket a reményeket, sőt, éppen ennek ellenkezője történt.

A közösségi médiumok algoritmusai úgy működnek, hogy személyre szabott tartalmat kínálnak a felhasználóknak, így egyértelműen jelentős szerepük vannak abban, hogy a felhasználók olyan tartalmakkal találkoznak, amelyek megerősítik meglévő meggyőződéseiket. Ezek az algoritmusok gondoskodnak arról, hogy olyan posztokat lássanak az emberek, amelyekkel egyetértenek, az viszont már az ő döntésük, hogy milyen tartalmat osztanak meg vagy mihez írnak kommentet.

Arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszik a felhasználók viselkedése az úgynevezett online „visszhangkamrák” létrejöttében, talán 12 millió fő közösségi médiás aktivitásának elemzése választ adhat. Egy nemrégiben készült kutatás szerint a felhasználók csak ritkán maradnak semlegesek, a többség rendkívül gyorsan a polarizált tartalmakhoz vetődik. A közösségi médiának nagy hatása van a tömegek gondolkodására, ezért egyúttal nagy felelősséget jelent, hiszen képes az álhíreket valóssá tenni, ez pedig közelebb visz minket az alternatív tények és a valótlanság időszaka felé...

ITT OLVASHATÓ