Szerző: Tarski
2017.06.28.
Egy korábbi bejegyzésem (Polgári engedetlenség) során kaptam egy olyan kérdést, ami így szólt: „...létezhet-e egyáltalán olyan helyzet, amikor valaki helyesen teszi, ha nem engedelmeskedik a törvényeknek?” Ez valóban fogas kérdés, amire én határozott választ nem tudtam megadni sem akkor, sem most. Az alapvető ellentmondás ugyanis ott van, hogy a törvények végül is a politikai rendszer stabilitását kívánják garantálni azzal, hogy a társadalom tagjai jogkövető magatartást tanúsítanak, azaz engedelmeskednek a törvény előírásainak. Ez az engedelmesség tehát alapvető feltétele annak, hogy a törvények elérjék a politikai rendszerben azt az alapvető funkciójukat, hogy a rendszer működését irányítsák. Minden olyan engedetlenség, ami ez ellen hat, csak ronthatja a politikai rendszer működésének stabilitását, ami viszont a káoszhoz, az anarchiához vezethet.
De ha elfogadnánk azt, hogy minden törvénynek engedelmeskednünk kell, akkor végeredményben azt állítanánk, hogy a politikai rendszerek fejlődése nem valósulhat meg. Az új politikai rendszer főtípusok ugyanis éppen azáltal jöhetnek létre, hogy a korábbi törvényeket negligálják, és helyébe egy új jogrendet állítanak. Ezt nevezzük forradalmi jognak, ami egy önerőre építkező jognak tekinthető, és így a korábbi jogrendből sem vezethető le a jog és a logika eszközeivel. De amíg ezt elérik, addig egy sikeres forradalmat kell végrehajtani, aminek során a korábbi hatalmat szétzúzzák, és csak ezt követően lehet egy gyökeresen új jogrendet kidolgozni. Csakhogy egyetlen forradalmat sem úgy kezdtek el, hogy ne hittek volna annak sikerességében. Mindez ellenére nem minden forradalom volt sikeres forradalom, ami megalapozhatta volna a változást. Nagyon sok forradalom végződött úgy, hogy csak a politikai hatalom cserélődött ki, de maga a politikai rendszer főtípusa nem változott meg. Ennél progresszívabb az, ha a hatalomváltáson túlmenően egy új modellt vezetnek be, ami a politikai rendszer főtípuson belül intenzívebb fejlődést generál. Ezek közé sorolhatók mindazok a klánok közötti harcok, aminek végül is a hatalom megszerzése volt a célja és utat nyitott egy dinasztia uralkodásának. Volt olyan győztes forradalom is, amelyik szintén leváltotta a régi hatalmat, de az az új politikai rendszer, amit a helyébe állítottak, visszalépés volt korának politikai rendszereihez képest. Ilyen volt a bolsevik forradalom. S végül legkevesebb forradalom volt csupán olyan, ami nem egyszerűen a régi hatalmat váltotta le, hanem helyébe egy új és fejlettebb politikai rendszer főtípust is állított. Legjobb példa erre a francia forradalom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.