A HÁZIMUNKA KÖZÜGY

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Kováts Eszter
2017.06.05.

Ha az otthon végzett munkát beleszámítanánk a háztartások jövedelmébe, az 37 százalékkal növekedne. Ha a GDP-számításban figyelembe vennénk, az 25 százalék pluszt jelentene. Többek között ez is kiderül a KSH 2016 decemberében kiadott, a háztartási munka értékét kiszámító hiánypótló tanulmányából. Miért érdekes ez? Milyen tanulságokkal szolgál a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek felszámolása szempontjából?

Az interneten is hozzáférhetőek különféle kalkulátorok, amivel kiszámolhatjuk saját háztartási munkánk értékét. Ezek mindenki számára közérthetően szemléltetik, hogy a gondoskodás és a házimunka elvégzése nem magától értetődő és nem is értéktelen dolog. Ezért sem meglepő, hogy az idei nőnapra az 1975-ös, egész Izlandot megbénító nősztrájk mintájára világszerte meghirdetett „Egy nap nők nélkül” akciónap arra is bátorított – visszatérve a nőnap eredeti jelentéséhez –, hogy aznap a nők házimunkát se végezzenek.

Magyarországon a lakosság időfelhasználását vizsgáló, ún. időmérleg-felvételt az 1960-as évek eleje óta körülbelül tízévente készíti el a Központi Statisztikai Hivatal. A legutóbbi, 2009/2010. évi, a 10–84 éves lakosságra kiterjedő vizsgálat adatait felhasználva számította ki nemrég a KSH 2010-re vonatkozóan, hogy mit jelentene makrogazdasági szempontból, ha tekintetbe vennénk az otthon végzett, fizetetlen munkát. Ide azok a tevékenységek tartoznak, amelyeket helyettesíteni lehetne piaci termékkel vagy szolgáltatással. Így a lakhatásra (takarításra, karbantartásra), az élelmezésre (sütésre, főzésre), a ruházkodásra és a gondoskodásra (gyerekek és rászoruló felnőttek gondozására) és az ezekhez kapcsolódó kisegítő tevékenységekre (mosogatásra, bevásárlásra, szállításra) fordított idő...

ITT OLVASHATÓ