Szerző: Mikecz Dániel
2017.05.03.
Az utóbbi hetek tüntetései után több olyan próbálkozás, lehetőség is felmerült, ami az elégedetlenséget, a megindult aktivizmust kívánja becsatornázni, fenntartani. Ezek közé tartozik a Gulyás Márton által meghirdetett választási mozgalom, a Momentum választási programja, amit a választók bevonásával kívánnak elkészíteni október 15-ig,
valamint Vágó Gábor népszavazási kezdeményezése a korrupció elévüléséről.
A mozgósítás fenntartására, intézményesedésre
voltak próbálkozások a 2014-es netadós tiltakozási hullám után is. Ilyen volt a közösségi kezdeményezések egybefogására tervezett közösségi oldal, a Populus, az Új Magyar Köztársaság egyesület által kezdeményezett rendszerbontó népszavazás és a Most Mi! csoport. Akkor, 2015 elején ezek a próbálkozások nem vezettek eredményre, nem tudtak elegendő, stabil támogatottságot szerezni. Később, a Tanítanék mozgalom sem volt képes egy olyan országos hálózatot kiépíteni, amelynek segítségével mozgósíthatóak lettek volna a kormány oktatáspolitikájával szemben kritikus pedagógusok, tantestületek. Mindez nem róható fel teljes mértékben a mozgalmároknak, hiszen egy olyan környezetben kívántak szerveződni, amelyben nagyrészt hiányzott a politikai részvételre vonatkozó tudás és akarat.
A becsatornázási, intézményesedési kísérletek sikere függ a szervezetekben való részvételi hajlandóságtól, a szervezeti és mozgalmi cél összhangjától és a sikerbe vetett bizalomtól. Gulyás Márton az április 15-én tartott “Nem maradunk csendben” tüntetésen jelentette be, hogy egy olyan mozgalmat kíván indítani, amelynek célja Magyarországon az arányos választási rendszer bevezetése.
A választási rendszer megváltoztatásának célja
általában valamely társadalmi csoport emancipációs törekvéséhez kapcsolódik, így a munkások, nők harcoltak az egyenlő, titkos választójogért. A 2000-es évek második felében Malajziában kezdődött meg egy mozgalom a választási rendszer reformjáért, azonban ott sem az egész rendszert kívánták megváltoztatni, hanem az eljárás tisztaságáért tüntettek. Bár Gulyás kezdeményezésének célja elmondása szerint a társadalmi háttérrel nem rendelkező pártok és az elégedetlenek összekapcsolása, valójában a választási rendszer megváltoztatásának sincs társadalmi háttere, hiszen az nem foglalkoztatja a választókat, de a tüntetőket sem...
A mozgósítás fenntartására, intézményesedésre
voltak próbálkozások a 2014-es netadós tiltakozási hullám után is. Ilyen volt a közösségi kezdeményezések egybefogására tervezett közösségi oldal, a Populus, az Új Magyar Köztársaság egyesület által kezdeményezett rendszerbontó népszavazás és a Most Mi! csoport. Akkor, 2015 elején ezek a próbálkozások nem vezettek eredményre, nem tudtak elegendő, stabil támogatottságot szerezni. Később, a Tanítanék mozgalom sem volt képes egy olyan országos hálózatot kiépíteni, amelynek segítségével mozgósíthatóak lettek volna a kormány oktatáspolitikájával szemben kritikus pedagógusok, tantestületek. Mindez nem róható fel teljes mértékben a mozgalmároknak, hiszen egy olyan környezetben kívántak szerveződni, amelyben nagyrészt hiányzott a politikai részvételre vonatkozó tudás és akarat.
A becsatornázási, intézményesedési kísérletek sikere függ a szervezetekben való részvételi hajlandóságtól, a szervezeti és mozgalmi cél összhangjától és a sikerbe vetett bizalomtól. Gulyás Márton az április 15-én tartott “Nem maradunk csendben” tüntetésen jelentette be, hogy egy olyan mozgalmat kíván indítani, amelynek célja Magyarországon az arányos választási rendszer bevezetése.
A választási rendszer megváltoztatásának célja
általában valamely társadalmi csoport emancipációs törekvéséhez kapcsolódik, így a munkások, nők harcoltak az egyenlő, titkos választójogért. A 2000-es évek második felében Malajziában kezdődött meg egy mozgalom a választási rendszer reformjáért, azonban ott sem az egész rendszert kívánták megváltoztatni, hanem az eljárás tisztaságáért tüntettek. Bár Gulyás kezdeményezésének célja elmondása szerint a társadalmi háttérrel nem rendelkező pártok és az elégedetlenek összekapcsolása, valójában a választási rendszer megváltoztatásának sincs társadalmi háttere, hiszen az nem foglalkoztatja a választókat, de a tüntetőket sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.