Szerző: Határátkelő
2017.05.03.
A H-1B vízum azért jött létre, hogy megkönnyítse a magasan képzett munkaerő bevándorlását az Egyesült Államokba. Az elmélettel nem is lett volna semmi baj, ám ahogyan ez már lenni szokott, a gyakorlat kicsit más képet mutatott, emiatt rengeteg kritika is érte a programot az elmúlt években.
Ellenzői ugyanis azt állították, hogy az ezt igénybe vevő cégek egy része tulajdonképpen nem tesz mást, mint olcsó külföldi munkaerőt visz az országba ahelyett, hogy amerikaiakat alkalmazna.
„A munkalehetőségeket először amerikaiaknak kell felajánlani. Ez így logikus, nem? Jelen pillanatban a bevándorlási rendszerünk széleskörű megsértése lehetővé teszi, hogy amerikai munkavállalók helyett külföldieket alkalmazzanak, gyakran alacsonyabb fizetésért” – indokolta döntését Donald Trump egy gyárlátogatáson.
Mi is a H-1B vízum?
A H-1B egy olyan, nem-bevándorló munkavállalói vízum, amit kifejezetten magasan képzett munkavállalóknak találtak ki, azaz minimum felsőfokú végzettség kell hozzá.
A vízum három évre szól, viszont egyszer meg lehet hosszabbítani ugyanennyi időre. Utána minimum egy évre el kell hagyni az országot. Én is ismerek olyan magyart, aki már elég régen él és dolgozik egy ilyen vízum segítségével az Egyesült Államokban.
A vízumkérelmet a leendő munkáltató („szponzor”) nyújtja be az amerikai hatóságoknak. A cégnek vállalnia kell, hogy a munkavállalót az adott munkakörben a Munkaügyi Minisztérium által meghatározott minimum fizetésnek megfelelő, vagy annál nagyobb összegért alkalmazza.
Alaphelyzetben ennek a munkakörnek speciális foglalkozásnak kell lennie, emellett feltétel a már említett magas iskolai végzettség és a speciális szaktudás (valamint a tapasztalat). Olyan szakmákra kell itt gondolni, mint a mérnök, építész, orvos, tanár vagy éppen a programozó (utóbbira hamarosan visszatérek).
Csak a teljesség kedvéért, H-1B vízumot kaphatnak még az egészen különleges szakmákban dolgozók, például elismert művészek, sportolók, modellek.
Fontos, hogy nem bevándorló vízumról van szó, tehát elvileg nem lehet a végtelenségig maradni vele, arra lett kitalálva, hogy a bizonyos pozíciókra amerikai munkavállalót nem találó vállalatok külföldről tölthessék be pár évre az adott munkakört.
A H-1B elég gyorsan népszerű lett, olyannyira, hogy jellemzően többen jelentkeznek, mint az éves 65 ezres keret (emellé jön még 20 ezer azoknak a külföldieknek, akik az Egyesült Államokban szereztek diplomát), így egyrészt erre is bevezették a lottórendszert, másrészt amikor minden év április elején megnyílik a lehetőség, akkor őrület van.
Ennek mértékét illusztrálandó, idén 5 nap alatt 199 ezer kérelem érkezett be, és ez már sorozatban az ötödik olyan év volt, amikor túllépte az engedélyezett keretet a beadott kérvények száma. (Tavaly például 236 ezren jelentkeztek.)
A csökkenést az amerikai bevándorlási hivatal (US Citizenship and Immigration Services - USCIS) igazgatója, Leon Rodriguez annak tudta be, hogy Donald Trump már korábban élesen kikelt a program „ellottósodása” ellen, mondván, hogy ha egyszer arra lett kitalálva, hogy a legképzettebb, legmagasabban fizetett munkavállalók kapjanak ilyen vízumot, akkor ne sorsolgassanak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.