SZÜLŐKNEK IS JÁR A FELNŐTT ÜZEMMÓD

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Ur Anita
2017.05.20.

Hát persze, hogy felnőtt vagyok. Felnőttebb már nem is lehetnék a három gyerekemmel. Mindemellett szülőként erősen korlátozódik az ember felnőtt autonómiája, ami természetesen teljesen helyénvaló - egy bizonyos fokig. Mert van az a láthatatlan, megfoghatatlan, de nagyon is érezhető társadalmi elvárás, hogy tégy meg mindent a gyerekedért, biztosítsd számára a tökéletes gyerekkort (tökéletes bioétellel, tökéletes kötődve neveléssel, tökéletes válaszkész attitűddel, tökéletes fejlesztő játékokkal meg tökéletes ovi- és iskolaválasztással). Tökéletes szülőként. Akár a saját magad árán is. De hol vagy te? Te mint felnőtt?

Felnőttség alatt nem a dolog prózai oldalát, a választójogot és a csekkbefizetési kötelezettséget értem; hanem azt a mentális, testi-érzelmi és nagyon is gyakorlati életmódbeli lehetőséget, hogy felnőttnek érezhetem magam. Hogy van saját szabadidőm (nem amikor a boltba ugrok le kenyérért). Hogy van lehetőségem dönteni a nekem fontos kérdésekben (nem arról, hogy a kék vagy a piros macinacit vegyem fel reggel). Hogy csinálhatok olyasmit, ami feltölt és inspirál (nem az, hogy babaruhákat turkálok, ha már kinőtte a gyerek a cuccait). Hogy lehetnek magamra vonatkozó vágyaim és megvalósítandó álmaim (nem az, hogy megdöntöm a mosogatási szintidőmet). Hogy tehetek konkrét lépéseket a vágyaim megvalósítására (nem arra, hogy eljussak félévente egyszer a fodrászhoz).

Gyermekével otthon levő, kisgyermekes anyaként ezt általában mindenki megtapasztalja. Nem állítom, hogy a férfiak nem küzdenek több hasonló problémával, de nekik a munka és annak felnőtt terepe mégiscsak nyújt felnőtt üzemmódra lehetőséget. Abban különbözőek vagyunk, hogy kinek mekkora mértékű igénye van a felnőtt üzemmódra, ez összefügg azzal is, hogy ki mennyire élt a lehetőségeivel tudatosan a gyermekvállalást megelőzően, a szabadidejét, a karrierjét és az álmait illetően. Különbözőek vagyunk ebben is, és ez így van jól. Nekem nagy igényem van az efféle felnőtt működésre és jelentem, én most egész jól állok az ilyen "családos" felnőttséggel. Sokkal jobban, mint az első gyerek születését követően. Kellett hozzá az első két gyerekkel való tapasztalatom és annak tanulságai...

ITT OLVASHATÓ