SOKAN MÉG MINDIG NEM ÉRTIK MI EZZEL A BAJ. VAGY MÁR RÉG LESZARJÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.05.04.

Van nekem itt egy, a hosszú hétvégéről ittmaradt gumicsontom, amelynek ünnepélyes rágásához most éreztem elérkezettnek a pillanatot. Az abszolút mínuszos hír úgy szólt: ama bizonyos Lévai Anikó jószolgálati nagykövet arcával is fémjelzett Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója boldog ügynökmúltra tekint vissza. Ott segített ő, ahol csak tudott. A pártnak, a drágajó, elmaradt rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatnak. A hálózati munkát szívesen vállalta, lojális volt a szocialista rendszerrel szemben.

Az 1983-ban, Filozófus fedőnéven beszervezett Lehel László evangélikus lelkészről beszélünk, aki – a Magyar Nemzet szombati cikke szerint – az egyházon belüli megfigyelések bajnokából vált kormányközeli figurává. Szögezzük le: a magyar közpénzzel kitömött, de évente több száz millió forinttal külföldről is támogatott Ökumenikus Segélyszervezet tagja a genfi székhelyű Act Alliance protestáns nemzetközi ernyőszervezetnek, amely Európa egyik legnagyobb – fideszül szólva – „migránssimogató” szervezete.

A lényeg: Lehel László a cikk megjelenése óta eltűnt a nyilvánosság elől, nem válaszol a megkerésesekre, miután az általa irányított szervezet közleményben tudatta: „2017. május 1-jétől felfüggeszti elnök-igazgatói tevékenységét annak érdekében, hogy magánemberként reagálhasson az őt ért támadásokra”.

Aztán jött Kósa Lajos közpénzátalakulási kupakszakértő, aki tegnap rezzenéstelen pofával állította, hogy persze nem jó dolog, ha valakiről ilyesmi kiderül, viszont egyáltalán nem perdöntő, ha egy ilyen ember segélyszervezetet irányít. A segélyszervezet ugyanis sem politikai, sem nemzetbiztonsági szempontból nem végez jelentős munkát. Vagyis a tekintetben, hogy Kovács Pistikére a zöld vagy a sárga pulóvert adjuk, irreleváns, hogy a szervezet vezetője besúgó volt. Innentől kezdve azzal sincs semmi gond, hogy a miniszterelnök neje egy hajdani ügynök által irányított szervezet jószolgálati nagykövete.

És az hagyján, hogy egy hajdani hatos karton tulajdonosáról van szó. Van itt még egy aprócska részlet: a lelkész úr múltját felgöngyölítő újságíró utalt arra, hogy 2013-ban majdnem Észak-Koreában ragadt, mert valaki feljelentette. Lukács Csaba cikkében arra célzott, hogy valószínűleg Lehel László lehetett a feljelentő. Ez pedig azért is fölöttébb durva, mert akit feljelentenek, az nem a hagyományos értelemben vett börtönbe vagy munkatárborba kerül abban a távoli virágzó demokráciában, viszont igen nagy valószínűséggel mindennap megkínozzák, megverik, éheztetik. Ehhez képest ma arról számolt be a Magyar Nemzet, hogy valaki Magyarországról bizonyosan feljelentette az észak-koreai hatóságoknál a lap munkatársát 2013-ban, nem sokkal azelőtt, hogy Lukács Csaba önkéntesként ellátogatott a kommunista országba. A lap egy birtokába került, 2013 áprilisban írt levélre hivatkozik, amelyet Észak-Korea bécsi nagykövetségének hivatalos címéről küldtek el az egyik hazai szeretetszolgálatnak...

ITT OLVASHATÓ